Irodalmi Szemle, 2020
2020/7-8 - Szalay Zoltán: Vissza északra (novella)
SZALAY ZOLTAN VISSZA ESZAKRA* 1. Az egesz oriilet akkor kezdodott, amikor megkaptam anyam levelet, hogy maradjak meg nehany napig R.-ben. Persze nem ekkor kezdodott, ez csak egy meghunyaszkodd fordulat, amit azert hasznalok, mert homalyos dolgokrol kell beszelnem. A level - anyam elso levele azon a nyaron, en mar kettot irtam haza addigra, holott egyaltalan nem hianyoztak az otthoniak - kedden erkezett meg, es en kedd este csokoltam meg eloszor Rozat, az unokatestveremet, akitol el akartam menekulni, vissza, eszakra, ahogy o mondogatta, ez volt a szavajarasa, hogy en vagyok az eszaki ember, de keptelen voltam itthagyni, mert meg akartam vegre csokolni, de ugy, hogy lehetoleg mindketten roppanjunk szet abban a csokban, es rokkanjunk bele egy eletre, es amikor anyam levelet olvastam, arra gondoltam, hogy ezt en valtottam ki anyambol, valami beteges telepatiaval, amiben, marmint a telepatiaban, egy pillanatig sem hittem, most viszont be kellett vetnem, hogy elvezessen ehhez a csokhoz. Megkapni egy csokot, ez persze hiilyeseg, a csok kapott meg engem, kedd este, huszadikan, vacsora utan, a haz mellett, az udvaron, a kutya epp elrohant, a benti hangok elcsendesedtek, es tetovan lappangott a levegoben a sotetseg, amikor magamhoz vontam ot, remegve, es vegre elertem azt az allapotot, amikor nem kell gondolkodni, mindent a nyelv es a nyal ural es tolt ki, es a csend megfojtja az ido otromba kigyojat. Kedd este volt, amikor belebotlottam Sanyi bacsiba, az apam batyjaba, a nema emberbe, aki egesz nyaron nem beszelt hozzam ket mondatnal tobbet, es talan senki mashoz sem, es en ugy kepzeltem, a szaja belseje tele van fekelyekkel, a nyelvevel simogatja egesz nap ezeket a fekelyeket, ami talan meg kellemes erzest is nyujthat neki, de semmikepp nem engedi megszolalni. Belebotlottam Sanyi bacsiba, az eloszoba es a konyha kozott, es Sanyi bacsi szolasra nyitotta az ajkat, es roviden elmondta, hogy masnap hajnalban el kell mennem. Nem reszletezte, hogy miert, es en hiaba dadogtam valamit az anyam levelerol. Bajok voltak, Angela neni eltiinedezett otthonrol, es Sanyi bacsi naprol napra mogorvabb lett, de nem tudtam, mi tortenik, mert engem csak Roza iranyaba huzott a nehezkedes. Roza miatt mondta, gondoltam, amikor mar gondolkodni tudtam, hiszen azt a csokot a vilagegyetem minden pontjan kellett hogy erezzek. Felszikrazott az A szoveg megirasa idejen a szerzo a Kisebbsegi Kulturalis Alap alkotoi osztondijaban reszesiilt. I Realizovane s financnou podporou Fondu na podporu kultury narodnostnych mensfn.
