Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
zajlott Kazinczy Ferenc, Kolcsey Ferenc es Szemere Pal kozott.20 A plagiumvad felmeriilt a noi szerzoseg kerdese kdrul is. 1824-ben Takats Evanak, az elso magyar kritikusnonek egyszerre kellett megkuzdenie azert, hogy autonom szerzokent ismerjek el az irodalmi nyilvanossagban, ugyanakkor arra is torekednie kellett, hogy a Tudomanyos Gyujtemenybe bekiildott szovegeit ne tulajdonitsak el tole.21 1841-ben az irodalmi orzas problemaja felmeriilt a tudomany vilagaban is. A romai katolikus egyhaztorteneszek kozott zajlo plagiumvita szeles koru, durva es nyilvanos dsszeiitkozesse valt a korabeli nyomtatott nyilvanossagban.22 Ezeknek a vitaknak kozos jellemzoje, hogy a klasszikus szerzokoncepcio utkozott az ujabb, romantikus elkepzelessel. Az elobbi szerint a szerzonek joga es kotelessege az elodok munkainak felhasznalasa.23 A zseni fogalmara es az eredetisegre epiild romantikus szerzokoncepcio a magyar irodalomban kiegesziilt a nemzet vedelmezesenek igenyevel. Ebben az elkepzelesben az eredeti alkotast letrehozo zseni vedelme kiilonosen fontossa valt, mivel 6 lett az, aki kepes gyarapitani a magyar irodalmat es elvegezni a nemzet kulturalis onigazolasat.24 Megfigyelhetd, hogy az 1830-as es az 1840-es evekben a plagium meglepden sok alkalommal vetodott fel az Aurora-korhoz kapcsolddoan. Ezekben a kor tagjai tobb esetben vadlottkent vagy eppen vadlokent vettek reszt. Az Aurora-kor, illetve a veliik szembehelyezkedd, a rendi alapokon szervezodo irodalmi intezmenyekbol (Magyar Tudos Tarsasag, Kisfaludy Tarsasag) kimarado fiatalabb irdnemzedek (Kovacsoczy Mihaly, Frankenburg Adolf, Munkacsy Janos, Hazucha Ferenc vagy eppen Kunoss Endre) eloszeretettel hasznalta fel egymas ellen a plagium vadjat. 1835-ben Kovacsoczy plagiummal vadolta a sajtoban Bajzat, hogy igy befolyasolja az akademiai nagyjutalom odaiteleseert felelos bizottsagot.25 Egy masik esetben Bajza az Auroraban sajat newel megjelent Hableany cimu novellaja szolgaltatta az iiriigyet az 1840-es evek egyik plagiumvitajara. A szoban forgo novella Bajza egy fiatalkori alkotasa volt, ahol elmulasztotta kozolni az atdolgozas tenyet.26 Vorosmarty eseteben a Marot ban cimu drama egy jelenete szolgaltatta az okot a szerzoi jogok serelmet feszegeto vitara. Ebben a jelenetben 2 0 Kazinczy Ferenc, Kolcsey Ferenc es Szemere Pal, „[Az Iliaszi por]”, in Kolcsey Ferenc, Irodalmi kritikak es esztetikai irasok, I. (1808-1823), kiad. Gyapay Laszlo, Kolcsey Ferenc Minden Munkai, 122-142. (Budapest: Universitas Kiado, 2003). 2 1 Fekete Norbert, „Noi neven nokent biralni: A beszedpozicio megszerzesenek problemai Takats Eva kritikusi fellepesekor”, in Noszerzok a 19. szazadban: lehetosegek es korldtok, szerk. Torok Zsuzsa, Reciti konferenciakotetek 4, 31-46. (Budapest: Reciti Kiado, 2019), 36-37. 2 2 Fazekas Csaba, „Katolikus egyhaztortenetirok plagiumvitaja 1841-ben”, Szazadok 146, 6. sz. (2012): 1377-1399. 2 3 Uo., 1393-1395. 2 4 Balogh Gergo, „A modern magyar szerzo eloallitasa”, in Iustitia meghallgat: tanulmanyok a „jog es irodalom” korebol, szerk. Bodnar Kriszta es Fekete Balazs, 165-185., (Budapest: MTA TK Jogtudomanyi Intezet, 2018), 172. 2 5 Fekete Norbert, „A testiileti kritika es a szerzoi nevhasznalat problemaja a 19. szazad elso evtizedeinek magyar irodalmaban”, in Aranka Gyorgy es a tudomany megujuld alakzatai, szerk. Biro Annamaria es Egyed Emese, 299-318. (Kolozsvar: Erdelyi Muzeum Egyesiilet). 2 6 Szucsi Jozsef, Bajza Jozsef, (Budapest: Magyar Tudomanyos Akademia, 1914), 376-378.
