Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében III. (Animalitás vs. Hatalom - a regény korporeális szemlélete) (tanulmány)
mozdulatokkal simogatta onmagat. Valamit megmutat, s ugyanakkor visszafog. (...) Azzal pedig tisztaban volt, hogy Gyongyver milyen mertektelenul es eszeldsen balvanyozza teste minden kis porcikajat. (...) Agost azon emberek koze tartozott, akik korai elmenyeik osmintajahoz ragaszkodnak, s ettol nem is tudja oket senki elszakitani” (I. 289.; 300.). Az elbeszelo vegyiti tudasat Gyongyver ertetlenkedesevel, es olyan hatast kelt, mintha a szereploje nem tudasa mogotti szemelyes anyagot bocsatana annak rendelkezesere, jollehet mindvegig megmarad az a benyomasunk, hogy a nd akkor sem fogna fel a latvany mogotti traumat, ha tudna, mit lat. Agost tizevesen keriil egy svajci nevelointezetbe, ahol „[o]lyan emberekkel talalta szembe magat, akik maskent hasznaltak a testiiket es a nyelviiket” (I. 300.). Itt tanulta meg, hogy a testere tapado, kiilso tekintet nemcsak masok szamara teszi ertekesse a testet, es vonja be mindenfele, szamara ertekes tranzakciokba, hanem sajat elvezetenek minosegehez is hozzatesz ez a fajta magamutogatas. „Elvezetenek su.ru torteneteben lebegett mosolyaval, helyesebben e feltaratlan mult tiszta mintai vettek birtokukba az arcvonasait” (I. 302.) A leirasban olvashato elvezetertelmezes vilagosan jelzi, hogy Agost testtudatanak eseteben nem feltetleniil es nem elsosorban a nevelointezeti elveknek vald ellenszegiilesrol van szo: az o opportunizmusa, mely az informacid feltarasaval es elrejtesevel kapcsolatosan vegzett titkosiigynoki munkajaval is egyertelmiien osszekothetd, a testevel, illetve a test latvanyaval vald kereskedes exhibicionista okondmiajan alapul. O nem lazad, hanem kereskedik, kihasznal es kielvez, es minden kozeleti-tarsadalmi manovere ezen a korporealis logikan alapulva talalja meg a szamara kielegi'to elvezet- es elegtetelmennyiseget. Onelvezete soran ennek az intezeti gyereknek, akivel a meglett ferfi allandoan dsszemosddik, nem volt sziiksege szemelyessegre: testet imaginativ bodulataban egy szemelytelen tekintetnek szolgaltatja ki, hisz epp a szemelytelenseg
