Irodalmi Szemle, 2020

2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Polgár Anikó: "Megfoghatatlan, mint a tenger". A víz motívuma Márai Sándor Béke Ithakában című regényében (tanulmány) / MÁRAI 120

»osz«, Kirke »szephaju«, es nem lehetetlen, hogy az istenek ember alakban meg erre koborolnak, mint a Lac Fusaro rndgott, a kimmerosiak foldjen, egykor Akhilleusz es az arnyak.”1

11

Marai a Beke Ithakaban cimu regenyben is dolgozik a homeroszi jelzokkel, de mar nem az elragadtatas hangjan hasznalja oket, hanem - ahogy Ritook Zsigmond ramutatott - kiuresedve vagy ironikus hatassal, mintegy azt jelezve, hogy „a vilag megvaltozott, es a hajdani eszmenyek, ertekek iiresse valtak”12

.

A demitizalas lenyegi eleme Marai regenyenek, s ez a Garrenek milvevei osszevetve ellentetes eljaras: „A Muveszet es szerelem (es a Garrenek muve altalaban) a valdsagot emeli mitoszi magaslatba, a Beke Ithakaban viszont a mitoszt hozza vissza a foldre.”13

1 1 Marai Sandor, Naplo 1945-1957, Budapest, Akademiai-Helikon, 1990, 111.

1 2 Ritook Zsigmond, Marai es Homeros. Jegyzetek a Beke Ithakaban-hoz, Holmi, 2002. majus, 564-573. Az idezet helye: 570.

1 3 Szabo Adam, Canudos osvenyein. Marai Sandorral es Mario Vargas Llosaval Euclides da Cunha nyoman, Budapest, L’Harmattan, 2010,15.

14 Lorinczy Huba: Az (el)ismeretlen remekmu. 1970, Marai Sandor: Itelet Canudosban = Merleg es eszmecsere Mdrairol, szerk. Czetter Ibolya, Budapest, Nemzeti Tankonyvkiado, 9-26. Az idezet helye: 14.

1 5 Szabo, i. m„ 30.

16 Szabo, i. m., 31.

Az Itelet Canudosban cimu regenyben a tengertol, a mitikustol valo eltavolodas radikalis fokat mutatja be Marai. A regeny alapeleme „az irgalmatlan szarazsag”, „mintha a videk vadsaga es a klima kegyetlensege sugaroznek at mindenbe”.14

Szabo Adam mutat ra, hogy „a kietlen, szurds kaktusznovenyzettel, cserjesekkel, bozotokkal boritott pusztasag”15

helyett, amelyrol Euclides da Cunha muveben olvashatott, Marai feltehetoleg azert ir kovetkezetesen dzsungelt, mert a kornyezetabrazolast nem realista modon kepzeli el, hanem sajat regenybeli celkituzeseinek rendeli ala: a dzsungel kiszaradasahoz hasonlit a szemelyiseg, az ember belso, lelki kiszaradasa, melyet a rend okoz. „Marpedig hetkoznapi fogalmaink szerint a dzsungel nem tud kiszaradni.”16

A dzsungel az ember elvadulasara, a szarazsag az ember lecsupaszitasara, szemelyisegetol valo megfosztasara utalhat, ezert lesz szimbolikussa, hogy a marsall ele keriilo canudosi nd eppen a furdo, a ritualisnak is tekintheto mosakodas, a vizzel erintkezes reven veszi vissza regi, polgari alakjat, kapja vissza regi hangjat.