Irodalmi Szemle, 2020

2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Polgár Anikó: "Megfoghatatlan, mint a tenger". A víz motívuma Márai Sándor Béke Ithakában című regényében (tanulmány) / MÁRAI 120

keresesehez, az allando utonleveshez kapcsolodik. A hos eloszor az ismeretlen, nyiizsgo nagyvarost hasonlitja a tengerhez, a tengert „a bretagne-i uton aztan a maga valosagaban is megismerheti, s a nevtelen hos, aki eddig mindenhol idegen maradt, s modern Odiisszeuszkent kereste a hazafele vivo utat, egyszeriben talalkozik azzal az elmennyel, mely eddig hianyzott eletebol”3

.

Toth Csilla az Idegen emberek tengermotivumaban az expresszionizmus elidegenedestapasztalatat latja.4

3 Ronay, i. m., 90.

4 Toth Csilla, Polgar es kontextusa: identitds es narrativ technika Marai Sandor palyajan, 1930-1935. Kontextualis-kulturdlis narratologiai kozelites, Doktori ertekezes, Pecs, PTE BTK, 2016, 22-23. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/

pea/14739/toth-csilla-phd-2016.pdf (letoltes ideje: 2020. januar 23.)

5 Ronay, i. m., 288.

6 Lorinczy Huba, „...szemelyisegnek lenni alegtobb...” Marai-tanulmanyok, Szombathely, Savaria University Press, 1993, 185.

7 Uo. 185.

8 Olasz Sandor, Mai magyar regenyek. Poetikai valtozatok fel evszazad regenyirodalmaban, Budapest, Nemzeti Tankonyvkiado, 2003, 25.

9 Fried Istvan, Marai Sandor. A huszadik szazad koronatanuja, Athenaeum, 2018, 52.

1 0 Fried, i. m., 52-53.

Szindbad, a tobbnyire a szarazfoldon jaro hajos szamara a Duna az emlekeket, a mulo emberi sorsot jelenti a Szindbad hazamegy cimu muben.5

A regenyt szamos mitosz szovi at („az Azsiabol eredt, ekkent Europaban idegen es maganyos magyarsage”, „a regi eletformake”6

),

a narrator ugyanakkor egyszerre van „kivul es beliil e mitoszokon”7

,

egyszerre ir roluk erzelmesen es ironikus hangon. Hasonlo eljaras hatarozza meg az antik mitoszokat alapul vevo Marai-muveket is. Az ironizalas, amint arra Olasz Sandor ramutat, az antikvitas nietzschei atertelmezesevel fiigg ossze: „az egysiku apolloi eszmenyhez kepest a demonikus es tobbertelmu, ironizalo jelleg lett meghatarozo a mitosz es a mitologizalo regeny vilag- es emberinterpretaciojaban”.8

Marai masodik emigracioja idejen a tenger kiilonosen fontossa valik, hiszen ahogy Fried Istvan megallapitja, „a tenger kozelsege nemcsak ifjusagat idezte fol, hanem az europai kultura kezdeteit is”9

.

Fried kiemeli, hogy tobb emigracios regenyben (pl. San Gennaro vere, Beke Ithakdban) „a tenger dramaturgiai szerephez jut, resze es alakitoja annak a mitologianak, amelynek tortenetet az europai tenyezdevel, a fausti kulturaeval osszelatja”.10

Marai a naplojaban is vail arrol, hogy a Napoly kornyeki tajat mitikus, kiilonosen homeroszi elemekkel telitettnek erzi: „Ezen a tajon a »homeroszi jelzd« kiilonos, husos valosagga valtozik: a hajnal itt valosagosan »rozsasujju«, a tenger