Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
az en gondolkodasom a nadasi definiciok szerint »analitikus«-e vagy »organikus«, azt hiszem, mindketto, mar csak azert is, mert valakinek a tortenetet a helyzetetol a legvadabb absztrakcios muveletekkel sem tudnam elkuldniteni, vagy a felteteleket az allapottol, amikent alkat es kornyezet osszjatekat is csak folytonos egymasra hatasukban tudom elgondolni”.44 Ezek utan viszonylag gyors futammal jut el a kritikus Nadas „nagyon gondosan kimunkalt” hangiitesenek elemzese soran „a kiegyensulyozott apolloni boles pozanak modorossagaig”. Ha Farkas Zsolt mard szkepsziset es barminemu esszencializmustol valo viszolygasat a joindulat hermeneutikajaval kozelitem meg, igazat tudok neki adni: igen, valdban elkepzelheto olyan antropologiai alapallas, mely az embert az iddnek barmely tetszoleges pillanataban globalisan, adott idoben egyszerre hato, belso es kiilso, mult-, jelen- es jovobeli hatasok abszolut egyedi eredmenyekent (vagy talan ezen eredmeny lehetosegekent) allitja elenk. Farkas Zsolt eros kritikaja mindamellett egeszen konkretan a Nadas-esszek hangiitesere vonatkozott, nem a szepproza, hanem az eletmube epiilo essze mufaja az, ami a kritikusban visszatetszest kelt. Tanulmanya egy pontjan le is szogezi, hogy „Ugy erzem, az a visszafogott tonus, fentebb stil, ami Nadas sajatja, (...) (a) szemelyesebb, erzekibb irasokban mukodik igazan (ahogy szepprozajaban is)”45 . Ahogy peldaul a PT-ben is, ahol a szereplok olyan antropologiai szinteken mozognak, ahol epp a fent emlitett egyidejusegben szemlelheto az ember: feltetelei hatarozzak meg a helyzetet, es allapota szervezi a tortenetet. Ha ez igy van, akkor miert volt sziiksege Nadasnak arra, hogy az analitikus es az organikus gondolkodasrol beszeljen? Ebbol a perspektivabol - es ezen a tortenetisegeben kibontakozo eletmu fogalmi valtozasait es hangsulyeltolodasait felismerni kepes osszegzo ralatast ertem - egyfelol tarthatjuk magunkat ahhoz az elgondolashoz, mely az esszet mint a gondolatkiserlet mufajat tartja szamon, es megfogalmazhatunk egy olyan velekedest, mely az esszekben a szepprozai muvek fogalmi megalapozasat, a narrativahoz sziikseges elvi tisztanlatas terepet latja. Vagyis Nadas megirta az Isteni resz, emberi resz cimu esszejet 1988-ban, hogy ennek alapjan kidolgozhassa az 1991-es szerelemesszejet, Az egi es afdldi szerelemrolt. Az emberrol valo gondolkodas etapjait es szempontjait azonban sole esetben modositotta, esetleg radikalisan feliilirta az 1993-as „kuszdbelmeny”, melyrol egy 2003-as interjuban ugy beszel, hogy „ A kuszobelmeny elott valamelyest hivo ember voltam. Ma ellenben tudom, hogy a hit valami olyasminek a kulturalisan helyes, de tenyszeruen teves forditasa, amirol igen keveset tudunk”.46 Ez viszont masfelol azt jelenti, hogy Nadas halaltapasztalata utan modositotta az ember „reszeirol” valo elgondolasat, ami a PT szereplostrukturajanak konstitualodasa felol valhat ertelmezhetove. 4 4 Farkas Zsolt, „Most igy”, Holmi 8. 9. sz. (1996): 1339. 4 5 Farkas, „Most igy”, 1341. 4 6 „Boldogsagnak nevezem. Beszelgetes Nadas Peterrel”, Nepszabadsdg marcius 8. (2003): 33.
