Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
Ezzel parhuzamosan azt mondhatjuk, hogy megjelent, vagy inkabb talan felerdsodott az „emberi allag” megragadasat celzo muveszi igeny, amit Sipos Balazs a magyar „prdzafordulat” koriilmenyeit elemzo nagyszeru tanulmanyaban egy olyan ertelmisegi torekves reszekent elemez, melynek celja introspekcioval eljutni az entol „valamifele kozos/univerzalis emberi allag, a letezes pre-individualis”47 szintjeig. Sipos ugy elemzi a prozafordulat szerzdinek irdi torekveseit, mint olyanoket, akik egyfajta „ellenesztetikat” hirdetve mentek szembe a korabeli hatalom altal eroltetett kollektivitaseszmennyel. A nyelvi pontossag es szikarsag etikaja menten probaltak az egyen kiilonbozdseget feltarni, es ezaltal jelezni, hogy csak a massagunkban vagyunk egyformak, csak abban hasonlitunk, hogy szenzualitasunk azonos adottsagain radikalisan eltero szubjektumot konstrualunk. Az egyedit, az ent reflektaltak, hiszen a kommunizmus altal oktrojalt kollektiv eszmenyek mukodeskeptelennek es hamisnak bizonyultak. Meszoly, Pilinszky, Tandori, Esterhazy es Nadas irdi „alkata” affele „privat szemelyisegtreningkent”48 irodik szovegge a prozafordulat irodalmi korpuszaban. Nadast idezve Sipos hangsulyozza, hogy „[e]z az introspektiv individuum-definicio transzhistorikus. A szenzualitas, az emberi allag torteneti-tarsadalmi valtozatlansagaban, egyfajta human allando letezeseben hisz”,49 ha ezt az utolso mondatot ugy ertjiik, hogy a szerzo vallalt szenzualizmusa es erzeki szemleletmddja azt jelzi, hogy animalitasunkban latja azt a „human allandot”, melynek felterkepezese egyidejuleg az individualitas ismerveinek ertelmezesevel egyenlo. Ha nagyon le akarjuk ezt bontani, azt mondhatjuk, peldaul a neurobiologia felfedezeseire tamaszkodva, hogy mindannyian azonos ismervek szerint erzekeliink, erzekleteink es eszleleteink - nem is beszelve erzeseinkrol - megis minden apro reszletiikben kiilonboznek egymastol. Ezen a ponton ternek vissza egy kicsit Damasio erzelemdefiniciojara, hogy az univerzalis „elohuzalozottsag” es a szemelyes erzesek kozotti differentia megvilagitast nyerjen. Az erzelmek neurobiologiajat kutatva Damasio kiilonbseget tesz elsodleges es masodlagos erzelem kozott. Elsodleges erzelmeket keltenek azok az ingersajatossagok, melyek a merettel (nagy allatoktol valo felelem), a nagy fesztawal (repiilo sasoknal) vagy a mozgas tipusaval (a hiilloknel peldaul) kapcsolatosak. Ezek eszlelese 4 1 Sipos Balazs, „A polgarsag mint autonom kontraszttarsadalom (ellenkultura). Nehany megjegyzes a keso Kadar-kor irodalmanak kozossegiesuleserol”, Academia edu. Hozzaferes: 2019.07.29. https://www.academia.edu/27970086/A_polg%C3%A1rs%C3%A1g_mint_ellen kult%C3%BAra_a_k%C3%A9s%C5%91-K%C3%Ald%C3%Alrkor_irodalm%C3%Al r%C3%B3110. 4 8 Sipos, „A polgarsag”, 16. 4 9 Sipos, „A polgarsag”, 15.
