Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
tak, mintsem arra, hogy milyen korporealis szemleletmodot olvashatunk ki a szovegbol. Bazsanyi elobb idezett konyveben nagyon sokszor „erzeki emlekezetrol” es „testi tapasztalasbol fakadd emlekezesrol” (BS. 408.) beszel, amikor a regeny „felkavaro testabrazolasarol” (BS. 492.) ejt szot. A test alakzata Nadasnal erdteljesebben hat az olvasoi erzelemre, erkolcsi alapallasra es tapintatra, mintsem hogy olvasoi kepesek lennenek a test alakzatanak textualis-narrativ szerepet felfogni. Az elbeszelesmod ugy rejti el targyat, hogy semmi masrol nem beszel, mint a test erzekeny, felkavaro, botranyos, verlazito, pornograf, szemeremsertd valdjarol. Ennek a gondolatnak a megertesehez azonban elengedhetetlen megvizsgalnunk azt a kovetkezetes es sorsszerunek velt parhuzamossagot, amit Nadas emberszemlelete implikal. Ha megprobaljuk felvazolni, milyen antropologiai szinteken zajlanak a PT-ben az esemenyek, konnyen lathato, hogy Nadas az egy(en) es a sok(asag) filozofiai-antropoldgiai ertelmezesere vallalkozik ebben a regenyben, illetve arra, hogy a narrativizacio tukreben az egyen szemelyes es altalanos, faji adottsagaira pillantva felmerhesse, milyen helyi ertekkel rendelkezik a szemelyes a sokasag, a tomeg, a tarsadalom kontextusaban.18 Az egyen szintjen az eredet (sziiletes), a tudat es a tudattalan hatasainak elemzesekent olvashatok a kiilonbdzd tortenetszalak, azzal a kitetellel, hogy a tudat fogalmaba az entudat, az osztalytudat, a nemi identitastudat es a testtudat is beletartozik. A sokasag alakzata elsdsorban a hatalom es feliigyelet vonatkozasaiban jelenik meg, es ilyen tekintetben mondhatjuk, hogy Nadas foucaultianus tarsadalomszemlelettel alakitja regenyenek vilagkepet, amelyben a csalad, a neveles (sziilok, neveldszulok, nevelointezetek), illetve az egyen makroszocialis szferajat add politikai es tudomanypolitikai rendszer erdviszonyai jelennek meg. 18 Ezt a gondolatot jelzi Radnoti Sandor PT-kritikajanak cimeben. Radnoti Sandor, „Az Egy es a Sok”, Holmi 6. sz. (2006). Ebben az antropologiai modellben a test az ellenszegiiles alakzatakent funkcional, legyen akar agense valamely hatalmi viszonynak (pl. szexualis aktus, apa-fiu viszony, barati viszony, anya-meny viszony), vagy akar targya valamely rendszabalyozo es fegyelmezo rendszernek (nevelointezet, neveloszuloi viszony, fajbiologiai kutatas). Az egyen parhuzamosan letezo szubjektiv szintjei, az ontudat alattomos jatszmai, az elfojtasok es az elutasitasok, a kizaras es a kuldnbozo tarsadalmi szerepjatekok a test alakzatanak materialitasan csorbulnak ki. Azt ertem ezalatt, hogy a regeny testalakza-
