Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
ta a szubjektiv tudatfolyam anyagi ellenpontjakent kozvetlen modon megtori a tarsadalmi ervenyesiileshez igazitott envedo mechanizmusokat, a jol elhelyezett kis hazugsagokat es onbecsapasok egesz rendszeret, es feltarja a szemely testbe irodott, sorsszeru kaoszat. A regeny egyik visszatero topografiai modelljet hozva peldanak ugy is mondhatnam, hogy az ember korporealitasa ugy kepzodik meg a regenybol megismert tortenetekben, ahogyan a kuldnbozd narrativ szinterek szerkezeteben a szarazfold alakzata: egy egyenetlen, nyers feliilet, amely - barmennyire is koriilnyaldossak a tudatfolyam es az emdcidk hullamai - vilagokat kepes kulon tartani. A regenybol kiolvashato antropologiai modell elmeleti alapjait Nadas alapvetoen mar Az egi es afoldi szerelemrol19 cimu esszejeben lerakta: kisse tavolabb lepve a regeny tortenetszalaitdl es a narrativ anyag orvenylesetdl, vilagosan felismerhetok azok az „ antropologiai szintek” (EFSZ. 90.), melyeken a szerzo elhelyezi szereploit az „emberi letallapot” (EFSZ. 16.) ertelmezese soran. Igy lepnek be a PT szereploi az „emberi ontudat” (EFSZ. 37.) archaikus, magikus, mitikus vagy mentalis „retegebe” (EFSZ. 38.), attol fuggoen, hogy az adott figura (vagy az elbeszelo) milyen „dinamikus formakban” (EFSZ. 38.) ad hirt entudatanak es kozdssegtudatanak viszonyarol. Bazsanyi Sandor is megemliti monografiajaban, hogy „[a]z 1991-es essze latasmodja mintha az 1986-os regenyhez (Emlekiratok kdnyve) allna kozelebb, am megannyi nyitva hagyott kerdesere majd csak a 2005-os regeny (Parhuzamos tortenetek) ad teljesseggel meghokkentd valaszt, pontosabban billenti at mindezt egy meroben mas nyelvi-szemleleti terbe.” (BS. 330.) Az egi es afoldi szerelemrol szold oldalakon a monografus csak jelzes szinten emliti meg, hogy „a Jungon iskolazott szerzo az »emberi ontudat« - a filozofus Jean Gebser fogalmaival - »archaikus«, »magikus«, »mitikus« es »mentalis« korszakainak kiilonbsegei szerint” topreng »ket ember egyesiilesenek« lehetosegeirol”. (BS. 331.) Jean Gebser 1932-ben kezdte el haromkotetes muvet, es 1949-ben jelentette meg Ursprung und Gegenwart20 cimu konyvet, melyben az emberi tudatstrukturak mutaciojakent lattatja a kulturtortenetet: az emberiseg tortenete tudatszint-valtasok sorozatakent ertelmezheto, melynek soran az archaikus tudatallapottol az integralt, 1 9 Nadas Peter, Az egi es afoldi szerelemrol, (A tovabbiakban EFSZ.) (Budapest: Szepirodalmi Konyvkiado, 1991). 2 0 Jean Gebser, Ursprung und Gegenwart. Die Fundamente der Aperpektivistischen Welt, DVA, (Stuttgart: 1949-1953).
