Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
A muvet az Emlekiratok konyvenek befejezese utan, 1985-ben kezdi irni Nadas, es 2005-ds megjeleneseig szinte ket evtizednyi munka van benne. Ebben az idoszakban, 1993-ban szivinfarktusa szerencses kimenetelenek koszonhetoen az iro olyan hatartapasztalatban reszesiil, melyrol egy nemet lapnak adott interjuban a kovetkezokeppen nyilatkozik: „Die Erdenschwere verschwindet, und die Bewusstseinsinhalte sind alle gleichzeitig verfugbar. Sie erzeugen einen Raum, den man ewig und unendlich nennen konnte.”3 Halalelmenyenek kozvetlen tapasztalati anyagat dolgozza fel a 2002-ben megjelend Sajat halal cimu prozajaban, es ezt kovetoen nyilatkozza egy masik interjujaban, hogy „Ich habe keine Todesangst mehr. Aber diese Grenzerfahrung, dieses Schwellenerlebnis - das war einfach schon zu erleben”.4 A halalelmeny mint ex-sztatikus lettapasztalat szamos belatast es megfigyelest eredmenyezhetett, melyek - a szerzoi megnyilatkozasok legalabbis erre engednek kdvetkeztetni - nemcsak a nagyregeny tartalmi, hanem strukturalis megoldasait is inspiralhattak. Iris Radischnak fogalmazza meg Nadas peldaul azt a meglatasat, miszerint „Ich weifi jetzt, dass die Rede von Anfang und Ende nur ein kultureller Topos ist”. (uo.) E tekintetben igen sokatmondo, amikor a Wolf Scheller-interjuban kijelenti, hogy „[n]ach diesem Erlebnis habe ich mein Buch umstrukturiert und mit Berlin und dem Mauerfall angefangen”. 3 Iris RADISCH, „Ich nenne es Gliick. Interview mit Peter Nadas”, Die Zeit, 01. (2003): 3. Hozzaferes: 2019. 07. 29. https://www.zeit.de/2003/01/Ich_nenne_es_Glueck . 4 Wolf Scheller, „Ich wollte mich von ausseren Zwangen freimachen. Interview mit Peter Nadas”, Der Strandard 01 Marz (2012): 4. Hozzaferes: 2019. 07. 29. https://derstandard.at/1330390136521/Ich-wolltemich-von-aeusseren-Zwaengen-freimachen. 5 Czigany Akos, „Esszektol eszakra”, Jelenkor 41, 6. sz. (1998): 670. A fal ledolese tehat egy allegorizalo olvasatban a szimbolikus funkcio megtagadasat, es ezzel egyidejiileg eloirasainak es normainak radikalis elutasitasat jelentheti. A szerzo kifejezett szandeka ellenere sem kell ezekben a megoldasokban kozvetleniil eletrajzi magyarazatot keresniink, melyek kezdet es veg relativizmusanak jelkepekent lattatjak a regeny kezdopontjakent a falomlast, hiszen a fal motivuma Nadas eletmuveben oly mertekben tulreprezentalt, hogy szinte strukturalis akadalyt kepez, amennyiben az interpretacio mellozni szeretne funkciojanak kifejteset. A magam reszerol most nem is a szerzoi magyarazatok felol indulnek el - a szerzoi megnyilatkozasok dolga, hogy az eletrajzban a helyere tegyek ezeket a szempontokat -, hanem Czigany Akos meglatasa felol, akinek szavai kiilonos ervenyt nyernek a Parhuzamos tortenetek kapcsan, jollehet 1998-ban nem olvashatta a szoveget. Czigany ugyanis a Balassa-monografia motivumelemzesei nyoman kiemeli, hogy „a fal motivikusan is eleg tag hatokdru Nadas eddigi eletmuven beltil ahhoz, hogy voltakepp a szimbolikus funkcio szimbolumava, sot - kiterjedeseben es atteteleiben - allegdriajava valjon”5 . Eppen efelol az ertelmezesi javaslat felol latnam magam is a PT-beli fal ledoleseben a szimbolikus funkcio megtagadasat, es ezzel egyidejuleg eldirasainak es normainak radikalis elutasitasat. Ha leomlik egy fal, egy akarmilyen fal, most eloszor ne is a melyen szimbolikus berlini falat ertsiik ezalatt, akkor valamilyen akadaly megszuneserol beszelhetiink. Megnyilik egy ter,
