Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Szekrényes Miklós: Körforgó (próza)
a jogcimet. Ezzel az idetlen szdjatekkal oldodott a feszultseg, azert a fdnokod megkerdezte, nem akarsz-e aludni egyet a dontesedre, mire te csak annyit valaszoltal, hogy igen, aludni akarsz egyet, de mar a dontesed eredmenyenek tudataban, es indulnal mihamarabb, hogy ebedre visszaerj, mert ki nem hagynad a jo kis kaposztas tesztat, foleg ha borsot is kapsz hozza a konyhas neniktol. A fdnok felrehivott, annyit szeretne meg elmondani, mondta, hogy barmikor meggondolhatod magad, de ha megis kimesz, ne iilj le, ne fogadj el semmit, ne erj semmihez, a kornyezettanulmanyt is raersz megfrni, ha visszajottel. Bolintottal, hogy rendben, megkaptad a nevet es cimet, es indultal. Amikor mar kozel jartal a megadott cimhez, rajottel, hogy ismered ezt a hazat, sokszor lattatok a Partizanban sorozgetve, hogy egy zavarodottnak tuno idos ciganyasszony oson vegig az utcan, resnyire nyitja, majd becsusszan a haz fakapujan. Szoval 6 lesz a delikvens, gondoltad. Kozben a kapuhoz ertel, megnyomtad a csengo gombjat, s hamarosan egy kozepkoru holgy allt elotted, s mikor megtudta, milyen iigyben jottel, kozolte, hogy bar nem o az, akit keresel, de szeretne, ha beszelhetnetek nehany percet, es beinvitalt magukhoz, a kohazba. Az eloszobaban ultetett le, hozott egy kavet, es belekezdett. Omlott belole a panasz. Elmondta, hogy az oregek - csak igy nevezte oket - mar akkor itt laktak a hatso sufniban, amikor ok idekoltoztek. A nd komplett oriilt, mondta, tobbszor allt kezeles alatt, a ferje magatehetetlen beteg, akirol a felesege egyaltalan nem gondoskodik. A sufniban olyan allapotok uralkodnak, hogy nem kene oda bemenned. Mocsok, buz, tetvek, patkanyok. Aki a szocialis ebedet hordja az oregeknek, az is csak leteszi az ajtajuk ele, a hasznalt edenyeket pedig gumikesztyuben hajlando csak megfogni. Aztan arrol beszelt, hany hiabavald eve kuzdenek mindenfele hivatallal azert, hogy ezt a patkanyfeszket felszamoljak, de az eredmeny nulla, eppen ma reggel hivta fel a varosi tanacsot, es kozolte veliik, ha napokon beliil nem tortenik valami, kihivja a radidt, a tevet, az ujsagokat, mert az megiscsak lehetetlen, hogy a huszadik szazad vegehez kozeledve ilyen korulmenyeket kell neki elviselnie, raadasul nem messze Nyiregyhaza belvarosatol. Azt hiszem, ezert jottem, mondtad, mikozben a gdzdlgo kave foldtt a tisztes kispolgari let relikviain nyugtattad tekinteted. Koszonom a kavet es az informaci-
