Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Kosztrabszky Réka: Monológ, élettörténet és temporalitás Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány)
tett gondolat-anyag) meghatarozasaban Dujardin elmeletenek hatasa erzodik, mivel a francia iro abban elhatarolja egymastol a tudatfolyam-regenyekben fellelheto monoldgokat es a sajat - A baberokat mar learattak valamint James Joyce Ulysess cimu regenye elotti muvekben megtalalhato „tradicionalisabb” tudatfolyamat-idezeseket. Erdody ezek alapjan kiilonbdzteti meg egymastol a „naturalisztikus belso monolog”-ot (ennek alaptipusa az Ulysess, mely a tudatfolyamrol kivan minel hivebb kepet adni), a „realisztikus belso monolog”-ot (alaptipusa a tolsztoji monolog, mely az egesz mu celjainak rendeli ala a gondolatok kivalasztasat, es nem csak egy tudatot abrazol), illetve az „emlekezd belso monolog’-ot (melynekegyik legfontosabb kepviseloje Virginia Woolf, s kibontakozasat az asszociativ emlekezes hatarozza meg). Az ilyen jellegu felosztas nem meglepo annak fenyeben, hogy a korabeli magyar irodalomkritika szamara az egyik legfobb szempontnak az szamitott, hogy egy iroi eszkdz mennyiben szolgalja a realista abrazolast; ez a kerdes Erdody Edit cikkeben is felmeriil, s a kerdesre a tanulmany iroja azt a valaszt adja, hogy lehet funkcidja a realista alkotasban, de ebbol a szempontbol - mint azt a tema szakirodalmanak tekintelyes merete is bizonyitja - a realista valfaj tekintheto a legeletkepesebbnek.4 Bar Erdody nem sorolja be egyertelmuen Szabo Magda alkotasait egyik csoportba sem, Az oz narracios technikajaval kapcsolatban ugy fogalmaz, hogy a regeny a jelen ido erzeki benyomasaibol bontja ki a multat, „a prousti asszociacids technikaval kidolgozott egyes szam elso szemelyu elbeszeleshez kozelitven”5 azt. Mivel azonban csak kozelitesrdl beszel, a szerzo muveit ebben a rendszerben velhetoen a realista es az emlekezo belso monolog keresztmetszeteben helyezte el. Az ilyen jellegu megkdzelftesnel (melyet a belso monolog altal torteno valosagabrazolas lehetsegessegenek kerdese is bonyolit) azonban sokkal celravezetobb a formai alapon torteno kulonbsegtetel, melyet Erdody is megtesz a monologizalo szemelynek a regeny egeszeben elfoglalt helyevel es nezopontjaval vald osszefuggesben. Ennek alapjan megkulbnbozteti azokat az eseteket, melyekben a belso monolog egy egesz regenyt tolt ki, illetve azokat, melyekben ez az iroi megoldas a szoveg olyan betetjekent kezelheto, melyben a szereplo(k) monologja(i) a szerzo nezopontjabol,6 illetve annak leirasaban bontakozik(nak) ki.7 4 Vo., 118. 5 Vo., 118. 6 Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a korszakban osszemostak a narrator fogalmat a szerzoevel, mivel az irodalmi muvekre a szerzo moralis es tarsadalmi kerdesekre, problemakra vonatkozo velemenyenek kozvetitojekent tekintettek. Ez az ertelmezoi eljaras a korabeli Szabo Magda-muvek recepciojara is jellemzo volt. Ezzel kapcsolatban lasd egy korabbi tanulmanyomat: Kosztrabszky Reka, Az uj, verbeli noi epikus sziiletese. Szabo Magda elso regenyeinek recepcioja, Tiszataj, 2017/10, 83-94. 7 Erdody, Realista hagyomany. ..,116.
