Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Kosztrabszky Réka: Monológ, élettörténet és temporalitás Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány)
Dorrit Cohn az ilyen jellegu felosztasok pontatlansagat es felreerthetoseget abban latja, hogy a „belso monolog” fogalmat ket teljesen eltero tudatabrazolasi mod megnevezesere hasznaltak, epp ezert velemenye szerint a belso monolog narrativ eszkozenek pontosabb differencialasat azon alapon kell elvegezni, hogy a belso monolog meghatarozas a mu narracios technikajara, vagy pedig mufajara vonatkozik-e. Ez utobbi tlpusra az „autondm belso monolog” kifejezest javasolja, minthogy ez a monolog nem elbeszeloi kozegbe agyazodik, hanem ugy hat, mintha a „szdveg sajat magat hozna letre,”8 s a szereplo egyes szam elso szemelyben nyilatkozik meg. Az dz azonban egyertelmuen a masodik csoportba sorolhato, hiszen a foszerepld monoldgjanak alanya es targya megegyezik, es nem szakitjak meg elbeszeloi kozbevetesek sem. 8 Dorrit Cohn, Attetszd tudatok = Az irodalom elmeletei 2., szerk. Thomka Beata, Pecs, Jelenkor- JPTE, 1997,100. 9 Borbas Andrea, Az oneletrajz mint arcrongalas. Encsy Eszter ketfele onarckepe = Szabo Magda szaz eve. A PTE BTK centrumu Kortars Vilagirodalmi KutatoKor, a PTE BTKModern Irodalomtorteneti es Irodalomelmeleti Tanszeke, valamint a PTE BTK Klasszikus Irodalomtorteneti es Osszehasonlito Irodalomtudomanyi Tanszeke kozos konferenciajanak eldaddsai, Pecs, 2017. oktober 25-26., szerk. Soltesz Marton, V. Gilbert Edit, Budapest, Orpheusz Kiado - Szephalom Konyvmuhely, 2019, 258.; Feher Eszter, Elettortenet es idegensegtapasztalat Szabo Magda hdrom regenyeben, Studia Caroliensia, 2009/4, 183-184.; Heredi Rebeka, Az ent koriilvevo kontextushalmaz es az identitds kapcsolata = Kitdruid ajtdk. Tanulmanyok Szabo Magda miiveirdl, szerk. Koromi Gabriella, Kusper Judit, Eger, Liceum, 2018, 65. 1 0 Lasd Feher Eszter es Heredi Rebeka elozd labjegyzetben hivatkozott tanulmanyait. A regeny elbeszelojenek helyzete kezdetben nem meghatarozhato, hiszen Eszter a helyszin es ido megjelolesere pusztan hely- es idodeixiseket hasznal, igy azok csak az elbeszeles elorehaladasa soran, aprankent tarulnak fel az olvaso elott, mivel a monologizalo szereplo mozaikszeruen helyezi el az ezekkel kapcsolatos informaciokat a narrativaban. A regeny narracios technikaja elso ranezesere egy, az elobeszed fordulataival athatott szobeli megnyilatkozasnak tunik, melyet raadasul vegigkiser egy masodik szemelyu megszolitas, mely alapjan az olvaso egy hallgato jelenletet feltetelezi, aki azonban annak ellenere sem fuz reflexiot az elmondottakhoz, hogy a beszelo olykor kerdeseket (peldaul: „Tudod te, mi az a...?”, vagy: „Tudod, milyen erzes...?”) is intez hozza. De akkor mi az oka annak, hogy a regeny megis olyan formaban irodott, melyet egyszerre jellemez kommunikativ jelleg es a megszdlitott szemely reflexiojanak hianya? Es milyen modon jellemzi ez magat a megnyilatkozo fohdsndt? Ezeknek a kerdeseknek a megvalaszolasaval eddig meg a regeny egyik elemzoje sem foglalkozott, noha koziiluk tobben is kiemeltek a masodik szemelyu megszolitas tenyet - illetve a kommunikacid letrejottenek gatoltsagat -, am annak szovegbeli funkciojara megsem tertek ki.9 A megnyilatkozas e szembetuno formai sajatossagat illeto elemzes hianya pedig igen meglepo annak fenyeben, hogy egyes tanulmanyirok10 az elettorteneti elbeszeles intenciojanak a beszelo identitasanak kialakitasat jelolik meg. Meglatasom szerint ugyanis nagyon sokat elarul a fdhdsndrol az a mod, ahogyan az eletutjat elbeszeli, s ezzel osszefuggesben identitasat konstrualja; szemelyisegenek egyik legfobb, altala is reflektalt vonasa nemcsak a cselekmenyt, hanem a narrativa alakulasat is erosen meghatarozza:
