Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Szávai Dorottya: Kertész tekintete az elégikus kertészről (vázlat)
tetszik - recepcidja a nyugati kereszteny kulturkoron beliil zajlik.”21 Azzal egyiitt, hogy Kertesz kulturafelfogasa a maga egeszeben provokativnak mondhato es bizonyos ellentmondasoktol sem mentes, vagyis vitara ingerlo, az idezett szavak szempontombol is feltetleniil relevansak. „Kertesz nezopontja, ahonnan szovegeit megkonstrualja, ahogy az a Sorstalansag eseteben is tortent, lenyegesen mas, mint a magyar irodalom es kultura nezopontja. Vajon nem igaz az, hogy a Sorstalansag szerkesztese, elbeszelesmddja es nyelve valoban nem Jokai vagy Vas Gereben, Mikszath vagy Moricz, Herczeg Ferenc vagy Kosztolanyi, Marai vagy Nemeth Laszlo regenypoetikajabol nott ki? Ezt aligha volna erdemes cafolni. (...) Kertesz muvei nem a kanonikus szovegekkel apolhatnak rokonsagot, ahogy pontosan latja o maga, hanem (...) akanontol tavol, valoban egyfajta nagyvarosi szubkulturaban, szerenyen meghuzodd Szomory es Krudy emlitheto. (...) hosei Wagner, Thomas Mann, Nietzsche, Roth, Mahler egy valamikor letezett, klasszikus europai alom utovedharcosai. Egy olyan Europae, amely mar 1933-ra osszeomlott. A modern Europa ennek a klasszikus szellemnek a dekonstrualasa, lebontasa es ujraepitese jegyeben jott letre a ket haboru kozott, Musil, Kafka, Walter Benjamin, Klee, Schonberg es meg sokak muveiben” - mondja Borbely Szilard egy L/tera-interjuban a nevezetes 2009-es sziiletesnapi Die We/f-interju kapcsan.22 Mikozben Kertesz Imre szinte gyorsabban lepett be a vilagirodalomba, mint a magyarba (Vords Istvan), feladja alecket e szempontbol az irodalomtortenet szamara, s nem csak azert, mert kikeri maganak, hogy magyar vagy europai szerzonek tekintsiik. Ettol persze meg nyugodtan elvonatkoztathatna bizonyos fokig az ertelmezo. De maguk a muvek is eleg eros ellenallast mutatnak e szempontbol: a Kertesz-mu a ra jellemzo sajatos latasmoddal egy sziget (mely bizonyos tavlatbol talan lakatlan szigetnek latszik), amit nehez elhelyezni akar a magyar, akar az europai kulturalis terben (barmilyen terben). Hiszen - nehany kiveteltol eltekintve (Kafka, Camus, Pilinszky - masfelol Celan, Borowski, Levi, Amery) szinte mindig csak negativitasokban azonositja magat a hagyomannyal, pontosabban hatarolja el magat tole: nem szerves resze a zsido hagyomanynak - vallja, mert nem ismeri a nyelvet, idegen a vallasatol, gondolkodasmddjatol. Ugyanerrol az idegensegrol vail regeny- es esszeirokent, legyen szo magyar vagy europai 2 1 Kertesz, A nezd, 210-212. 2 2 Borbely Szilard: „Sertodes sertodest szill” = Litera, 2009. november 13., https://litera.hu/ magazin/interju/sertodes-sertodest-szul.html (Utolso megtekintes: 2020. 05. 25.)
