Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Szávai Dorottya: Kertész tekintete az elégikus kertészről (vázlat)
vatkozasai kozott) sokat koszonhet az „en” kerlelhetetlen analitikusanak, a nagy dnvizsgalonak, aki eletet dnmagahoz vald viszonyaban rogziti, aki „magat festi”, es 1580-ban kelt muvenek elso lapjain ezt vallja: „ennek a konyvnek en vagyok egyetlen targya”18 . Es mindenek folott a magat onkentes szellemi szamuzetesre iteld Montaigne-nek ados Kertesz. Annak a Montaigne-nek, aki ennyiben is Camus egyik fontos torteneti elozmenye a francia irodalomban. Camus pedig, tudjuk, az az europai iro, akit Kertesz onkentes szellemi szamuzetesenek egyik legfobb mintajakent nevezett meg.19 „Mindenhol otthonosabban mozgunk, mint magunkban: mindig csak toliink idegen tajakon” - idezhetjiik itt Montaigne egyik nevezetes gondolatat.20 Es az elegikussag perspektivajaban mozogva ne feledjuk, Montaigne a melankolia egyik elso nagy iroja volt. KERTESZ HAGYOMANYRA SZEGEZETT TEKINTETE Az elegia mindazonaltal nem pusztan a gyasz kituntetett mufaja, hanem a poetikai genealogiak kijeldlesee is. Hiszen olyan lirai forma, mely melyen implikalt az irodalomtortenet alakitasaban. Kertesz Imre muveit barmely hagyomanyban elhelyezni dnmagaban is kihivast jelent az ertelmezd szamara. A nezo egyik 1997-es bejegyzeseben ez olvashato: „miert vagyok en itt, a nyelvemben idegen? Mert mas kulturahoz tartozom, mint ok, akik itt elnek. (...) az en kulturam a Holocaust mint kultura. Mert ez a kultura - a Holocaust mint kultura - azert valljuk be, tovabbra is a kereszteny kultura (...), ha a kereszteny kultura meg megmentheto, akkor a kultura, a negativetika, amit a Holocaust (...) teremtett, a kereszteny kultura resze meg, mint ahogy a Jelenesek konyve resze a Szentirasnak.” - es itt jon az igazan provokativ szakasz - „Ez az orszag viszont, amelynek a nyelveben elek, sosem elt a kereszteny kulturaban. (...) Az en gyokereim Auschwitzban es Janos Jeleneseinek a konyveiben vannak, azonkiviil a nagy apokaliptikus muvekben, a Nietzsche, a Camus, a Kafka, a Beckett muveiben, az olyan kifinomult polgari kulturaval otvozve, amilyen a Thomas Mann, a Goethe, a Proust regenyei. (...) Auschwitz vagy a Holocaust - ahogy 1 8 Montaigne, Esszek, ford. Bajcsa Andras, Bibliotheca Kiado, Budapest, 1957, 5. 1 9 Errol lasd egy korabbi tanulmanyomat: Szavai Dorottya: Egy mufaji kanon torteneterol: az elegidrol kortars magyar osszefiiggesben = Kanon es komparatisztika. A kdnonok tdbbszolamusdga keletkozep-europai kontextusban, szerk. Szavai Dorottya es Foldes Gyorgyi, Gondolat, Budapest, 2019. 2 0 Montaigne, i. m., J.
