Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Szávai Dorottya: Kertész tekintete az elégikus kertészről (vázlat)
Kertesz tobbszor hangsulyozza, kivetelek, mivel szamara nem tartoznak ehhez a hagyomanyhoz), s tavolsagtartasa, szkepszise voltakeppen mindenfajta hagyomannyal szemben. Ezen a ponton szeretnem felhivni a figyelmet egy nagyon fontosnak tuno oszszefuggesre, nevezetesen arra az analogiara, amely a Kertesz-mu ezen sajatossaga es akozott a tendencia kozott allithato fol, amit a mai szakirodalom az utobbi tobb mint fel evszazad amerikai es europai elegiamegujitd kolteszeti kezdemenyezeseiben egyertelmuen anti-kommemorativ fordulatkent emleget.6 Ismeretes, hogy az elegia kozeli mufaji rokonsagban all a sfrfelirattal. A Kertesz-mu sirfelirat jellege meglehetosen egyertelmunek mondhato. Itt hivatkozom egy nevezetes passzusra a Haza, otthon, orszag cimu esszebol, mely egy 1996-os, Miinchenben elhangzott eloadas irott valtozata: „Azok koze tartozom, akik e szazad legsulyosabb tortenelmi es emberi tapasztalataiban reszesiiltek, es e tapasztalatok reszesekent barmirol beszelek is, mindenrol csak nekroldgot mondhatok.”7 Kertesz muve sziintelen veszteseg-elbeszeles. Ha van eletmu a kortars magyar prozairodalomban, amelyik teljes letevel - a szo egzisztencialis ertelmeben is - azert kiizd, hogy szova tudja kenyszeriteni, nyelwe tudja formalni a nem-mondhatot, a szo hianyat, s egyaltalan a hianyt a szo egzisztencialis, sot ontologiai ertelmeben, akkor az Kertesz Imree. Ez ugyanis ennek az eletmunek a vegso tetje, es nem csak abban az ertelemben, ahogyan ez minden irodalmi mu mindenkori ontologiai alapja. Ugyanakkor, pontosabban eppen ezert a Kertesz-szovegek folyamatos hiany-jelekkent mukodnek, melyekben a csond eroteljesen jut szohoz. Kertesz, meghozza Pilinszky inspiraciojara, Auschwitzrol mint a tortenelem nullpontjarol, mint etikai nullpontroi beszel.8 Tortenelem-, kultura- es letszemlelete tehat egy vilagmeretu hianyra, ahogy Pilinszky mondja, „a kereszt botranyara”, a pusztulas es pusztitas melypontjara alapozodik. Lenyegileg negativ viszonya a hagyomanyhoz, csakugy, mint kulturszkepszise, tehat egyfajta elegikus (vagy legalabbis ahhoz kozeli) latasmod hordozoja. Sot, megkockaztatnam, hogy szemleletmddja melyen rokon az elegia s meg inkabb a kortars antielegia latas- es mukddesmodjaval. 6 Vo. pl. R. Clifton Spargo, The contemporary anti-elegy = The Oxford handbook of the Elegy, 413-429. 1 Kertesz Imre, A szamuzott nyelv, Magveto, Budapest, 2001, 100. 8 Vo. uo., 289.
