Irodalmi Szemle, 2020

2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Minden(ki) ugyanott (H. Nagy Péter, Macsovszky Péter, Nagy Hajnal Csilla, Németh Zoltán és Vida Gergely beszélget Hizsnyai Zoltán Minden ugyanott [2019] című verseskötetéről) / HIZSNYAI ZOLTÁN

lanja, Viragos Mihalya, Dumpf Endreje mellett. Persze ez a jelenseg nem teljesen generacios, de felig-meddig megis az, es a fiatalabbak kezen is tovabb el.

Polgar Aniko egyik kritikajaban azt irja, hogy a Bdrka es ladikban „Hizsnyai reszint a zsufoltsag, reszint a szinte dekodolhatatlanna tett dekorativitas elkendozo jatekait elezi ki”, es e kolteszet kepalkotasanak „rokoko, posztbarokk aspektusai”-rol ertekezik. Es itt erzem kivalo talalatnak Peter reszerol Kovacs Andras Ferenc emliteset, hiszen ha a kortars magyar kolteszetben a rokoko, a posztbarokk es a dekorativitas hivoszavakra nevet kene mondanom, elsokent Hizsnyai es KAF jutna az eszembe. Megis, azt kell gondoljam, hogy Hizsnyai nem generacios tetekkel dolgozik a palyan.

I Irodalmi Szemle: Mennyire alakitja Hizsnyai kolteszete a szlovakiai magyar irodalmat?

I Nagy Hajnal Csilla: Ahogyan Tsuszo Sandor is „ (latens) hatast gyakorolt az utana kovetkezo (sot, az dt megelozd!) nemzedekekre” (145. o.), ugy Hizsnyai is egyertelmuen resze es alakitoja a szlovakiai magyar irodalomnak. Nagyon tetszik ez a zarojeles latens, van benne valami szeliden vad zavarba ejtes. Hogy fontos vagy nem fontos, egyaltalan eldremutatd-e azon gondolkozni, mit jelent az a bizonyos „szlovakiai magyar irodalmi szoveggyujtemeny”, azt a kerdest most alapvetoen hagyjuk is - bar ezt a mondatot azert ide szerettem iiltetni -, mert legalabbis: erdekes. Ket dolgot emelnek ki Hizsnyai kolteszetebol, amelyeket erinto metodusait hatni latom a szlovakiai magyar irodalomra, ez pedig a szabadsag es az ironia. A szabadsaghoz es az ironiahoz valo hozzaallasa - amely ket fogalom fontos bar a vilag teljes irodalmanak szamara, de valahogy megis kiilonleges helyzettel bir szlovakiai magyar vonatkozasban - szorosan osszefugg ugyan kornyezetevel es kornyezetenek hozzaallasaval, megis egyediilallo az a (jobb szo hijan) szemelyesseg, amellyel atitatja, vagy inkabb amellyel atitatjak egymast: a szabadsag, az ironia es a szemelyesseg. Ezek olyan dolgok, melyeket szerintem nem lehet tulzasba vinni - de erdemes es izgalmas megprdbalni. Latens modon tanitjak egymast elozo es kovetkezo nemzedekek, az ido osszefolyasaban, minden szamit es alakit, csak nem mindegy, hogy hogyan. Igy peldaul jo.