Irodalmi Szemle, 2020

2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Minden(ki) ugyanott (H. Nagy Péter, Macsovszky Péter, Nagy Hajnal Csilla, Németh Zoltán és Vida Gergely beszélget Hizsnyai Zoltán Minden ugyanott [2019] című verseskötetéről) / HIZSNYAI ZOLTÁN

tetszik, az dsszegyujtott versek uj, onallo ciklusakent (tij)abb dimenziokkal gazdagithatja az eletmuvet. Ilyen, nem nagy terjedelmu ciklus a Hizsnyai-kdnyvbcn is van, es talalhato a Zoli altal emlitett Toth Laszld-kotetben is. Ez utobbinal ket okbol is erdemes megall­­nunk. Egyreszt ugy latom, hogy Toth koteteben az uj verseket tartalmazo ciklus talan meg visszalepeskent is ertheto a mabol visszanezve. Radikalizalva az elobbit: talan az alkotoi valsag, a megrekedettseg erziilete hivhatta eld eppen az osszegzes gesztusat - es ehhez kapcsolodik a masreszt: Toth kotete osszegyujti a recepcibtortenet legjavat is. Es eppen itt dol el szerintem, hogy jogosan beszelhetiink eros kanonizalasi „felajanlasrol” (ahogy anno errol irtam is). No, marmost Hizsnyai konyve nem tartalmaz recepcios gyujte­­menyt, de ugy latom, hogy hasonlo funkciora tesz szert a kotet vegen elhelyezett, a kolto onmagaval (alteregojaval?) lefolytatott eletinterjuja is. Jellemzo, hogy a konyv hatlapjan Hizsnyai Tsuszo es Podhoranszky Milan szajaba adja a tavolsagtarto felhivast: „Egybc­­gyujtott verseivel es beszelgeteseivel nyilvanvaloan Hizsnyai is arrol kivanja meggyozni olvasojat es onmagat, hogy kepes megteremteni sajat koherens letezesenek illuziojat.” Persze az alkoto(k) erdekeltsegei teljesen masok lehetnek az olvasoeinal. (Egyebkent is­­meriink olyan klasszikust is, akinek sziiletesi jubileuma, es az ahhoz kapcsolbdo, remek munkakban kicsucsosodo irodalomtudomanyos erdeklodes rekanonizalta az alkotot - az 1980-as evek Babitsarol van szo.) I Irodalmi Szemle: Itt van elottunk az eletmu, szepen kirajzolodnak az erovonalak, csapasok, iranyok. Milyen poetikak, milyen nyelvek menten retegezodik ez a kolte­­szet? Hogyan valtozott, milyen belso mozgasok iranyitjak? I Nemeth Zoltan: Fenntartva azt, hogy minden mu onmagaban megallo kiilon vilag es nyelvtargy, most ennek a kerdesnek a nyoman, ezt a kerdest mozgositva ujra vegigolvas­­tam a konyvet. Harom jellegzetes szovegformald eljarast talaltam, amelyek atjarjak az eletmuvet, es bar erosen kotodnek egy-egy korszakhoz, kotethez, de folyton visszater­­nek, mukodesbe lepnek. Az elsot, az idoben legkorabbit dekonstrukcios eljarasnak ne­­veznem. Lenyege, hogy a vers, illetve a vers mondatai, kijelentesei ugy epiilnek fel, hogy egymassal szemantikailag ellentetben allnak, vagy valamilyen paradoxont jelenitenek

Next

/
Thumbnails
Contents