Irodalmi Szemle, 2020

2020/11 - Baka L. Patrik: Az alternatív történelem műfja a fizika és a történettudomány tükrében (tanulmány)

AZ ALTERNATIV TORTENELEM ES A FIZIKA

Az allohistorizmus - maskent: uchronia, kontrafaktualitas, paratortenelem, multhasadas - altal kiemelten kezelt tortenelmi torespontokat, azaz divergenciapontokat* nem pusztan a mult/jelen/jovd atirasanak, hanem sokkal inkabb megkettozesenek, megsokszorozasanak apropoikent kell ertelmezniink - igy valik feszesse a kapcsolat a kontrafaktumok es a parhuzamos vilagok kozott. E rokonmufajok alapvetese a fizika felol lesz leginkabb ertelmezhetd, hiszen a kvantummechanikai jelensegek nemelyike ugyanezen jellegzetessegek, a „megkettdzodes”, az egyszerre ket helyen valo jelenlet szerint szervezodik.4

5

4 Noha a magyar szakirodalom atvette a Szelpal Livia fordftasaban szereplo „divergald pont” format (eredetiben point of divergence), szerencsesebbnek tunik a divergenciapont hasznalata, mivel nem maga a pont divergal. Az eszrevetel Mekis D. Janostol szarmazik.

5 A tema kapcsan alapvetd adalekokkal szolgal: Santa Szilard, Mesterseges horizontok: Bevezetes a kortdrs sci-fi olvasasaba, Parazita konyvek 7., Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2012, 73-75.

6 Leon Ledarman, Az isteni a-tom. Mi a kerdes, ha a valasz a Vilagegyetem?, ford. Vassy Zoltan, Budapest, Typotex, 2010,132-133.

7 Stephen Hawking - Leonard Mlodinow, A nagy terv: uj valaszok az elet nagy kerdeseire, ford. Both Elod, Budapest, Akkord Kiadd, 2011, 83.

A kvantummechanika alapelveit a 20. szazad elso feleben raktak le, amikor is nehany elemi tortenest mar nem volt lehetseges Newton tezise menten ertelmezni, mely a mindennapi tapasztalataink reven erzekelt vilagot irja le - a kvantumfizika ehhez kepest az elemi reszek szintjet kutatja. Nezziik, mit mondanak rola a tudomanyteriilet nagyjai:

Korunkban az integralt aramkdrdktol a lezerekig minden a kvantumelmelet sziklaszilardnak bizonyult elvein alapul.6

A kvantumfizika a valosag uj modellje, amely kepet rajzol fel az Univerzum egeszerdl. Ez a kep azonban olyan, hogy ott a valosag intuitiv megertese soran kialakitott alapvetd fogalmaink jo resze ertelmet vesziti.7

Jo pelda erre az ugynevezett ketreses kiserlet. A merest egy olyan fal tuloldalan vegzik, amelyen csak ket resen tudnak atjutni s avizsgalt regioba becsapodni a kilott reszecskek. A reszletektol eltekintve: a kiserlet lehetoseget ad arra, hogy egyetlen reszecske utjan tul az egesz rendszerre nezvest eldrejelzeseket tegyunk. A jelenseg Feynman-fele ertelmezese szerint egy reszecske becsapodasa a felme-