Irodalmi Szemle, 2020
2020/11 - Baka L. Patrik: Az alternatív történelem műfja a fizika és a történettudomány tükrében (tanulmány)
riilo osszes lehetseges utvonal fiiggvenye, a valtozasokra pedig mint a struktura tortenetere, illetve tortenelmere is hivatkoznak. [H]a adott a rendszer allapota valamely idopontban, akkor a termeszet torvenyei meghatarozzak a kiilonbozo jovdk es multak „valosziniiseget”, ahelyett, hogy teljes bizonyossaggal meghataroznak ajovdt es a multat. [...] [EJgy altalanos ertelemben vett rendszer eseteben barmely megfigyelesi eredmeny valoszinusege az osszes lehetseges tortenetbdl all ossze, amelyek az adott megfigyelest eredmenyezhettek volna.8 Ennek ertelmeben tehat hiaba rdgzitjiik egy adott reszecske helyzetet a jelenben, ehhez vezeto utja - amire a multjakent is hivatkozhatunk - nem lesz megraj zolhato egymast koveto, meghatarozott esemenyek sorozatakent. A kvantumfizika tehat felboritja a determinista alapelveket, hiszen a fent ecsetelt jelenseg ertelmeben mult es jovd egyarant lehetosegek miriadjakent ertelmezodik. Feynman kiserletet nem veletleniil nevezik „alternativ tortenelemnek” is. A kvantumfizika szerint az Univerzumnak nem egyetlen multja van, vagyis nines egyetlen tortenete.9 Azt a jelenseget, amikor az univerzumnak tobb lehetseges valtozata egyidejuleg letezik egymas mellett - kvazi tobb lehetseges tortenelme van -, kvantumos szuperpozicionak nevezik. A jelenseget John Gribbin a kovetkezo, talald hasonlattal ragadja meg: A valdsagnak nagyon sok, kiilonbozo valtozata letezik, amelyek valahogy „egymas szomszedsagaban” fekszenek, mint egy konyv lapjai.10 A „lapok” kiilonbsegeit egy-egy kisebb vagy nagyobb kovetkezmennyel jaro dontes vagy veletlen generaljaki, s amigket, egymas melletti „oldal” eltereset jelentheti 8 Uo., 88.; 97. 9 Uo., 100. 1 0 John Gribbin, A multiverzum nyomaban, ford. Both Elod, Budapest, Akkord Kiado, 2010, 336.