Irodalmi Szemle, 2019

2019/11 - TRANSZ - N. Tóth Anikó: Selmec mint transzkulturális tér (tanulmány) / TRANSZ

valo pillanatnyisagnak. Az uj selmeci templom azonban meg tires. A varos nyuzsgo, pro­fan kozeppontjabol falakkal kimetszett ter dnmagaban nem kepes megteremteni az isteni szferaval valo kommunikacidt, ezert van sziikseg mediumokra. Ennek mindstil az oltar is, az aldozat bemutatasanak, az isteni joindulat, kegyelem, gondviseles elnyeresenek hely­­szine. M. S. mester feleldssege tehat rendkiviili: neki kell kitoltenie az tires teret, ertelmet adni a hianynak, ertelmezhetove tenni a ket szfera parbeszedet. A gotikus szarnyasoltarok termeszete, hogy nem egyetlen alakot vagy bibliai esemenyt dolgoznak fel, hanem fest­­menyek es dombormuvek vagy szobrok sokasagaval figurakban es jelenetekben gazdagok. A szarnyak allapota mindezeken tul szimbolikus: a ket nagy kereszteny tinnepet megelozo idoszakban, advent idejen es nagybojtben a szarnyak bezarasa az isteni titokra utal, az tin­­nepek idejen kitart szarnyak pedig az isteni kinyilatkoztatast jelentik. M. S. mester 4-4 kep­­bol allo ket ciklust tervezett a selmeci oltarra, egy deruset, amely Maria eletenek momen­­tumait jeleniti meg (az idok soran egy tablakep eltiint, mely valoszmusithetoen az angyali tidvozletet abrazolta) es egy dramait, amely Krisztus szenvedestortenetenek kiemelt stacioit mutatja. A sziiletes es a halal miszteriumat, a let vegsd kerdeseit tematizaljak tehat. A ke­pek transzkulturalis jegyeket is hordoznak tobb szinten is: a Kiralyok imadasa, a Krisztus az Olajfak hegyen, a Keresztvitel es a Kalvaria alakjai kozott szamos elterd nacioju szemely abrazolasa lathato, amit a festo az arcvonasokkal es az oltozekkel erzekeltet, elhelyezkede­­stikkel es a szinhasznalattal hangsulyozza a Mariahoz, illetve Krisztushoz valo viszonyukat. Az idegenseg es massag a hodolat (Kiralyok imadasa) es a gyuldlet (Kalvaria) gesztusaiban is megnyilvanulhat. Mindezek Hykisch es Horvath regenyeben is tematizalodnak az alko­­tasi folyamat valsagainak es csucspontjainak reflexioiban, illetve a kepleirasokban. A hars­­fara festett tablakepek a hataratlepesek helyszinei is: hasonlokeppen, ahogy a szepirodalmi szovegek formaemlekezete messzire nyulik, kuldnbozo kulturakbol tartalmaznak kepeket, formakat, utalasokat, szimbdlumokat, melyek lokalis vagy nemzeti ertelemben adaptalod­­nak vagy atformalodnak, ugy a festmenyek is letrehozhatnak transzlokalis tereket, melyek atjarast biztositanak terben es iddben tavoli kulturalis jelensegek kozott. (Rakai, 2015,236, 239). Ebben az esetben nemcsak temak, hanem motivumok, szerkesztesmodok, technikak, anyaghasznalati szokasok utaznak egyik mtihelybol a masikba, egyik keprol a masikra. A templom terenek kitoltese es feldiszitese, az oltar megalkotasa a varoslakok kozos erdeke, Hykischnel sokkal inkabb a magisztratus es a tehetos polgarok, semmint az egy­­haz kepviseldi, Horvathnal fokepp a dominikanus kolostor apatja szorgalmazza elkesztil-

Next

/
Thumbnails
Contents