Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - N. Tóth Anikó: Selmec mint transzkulturális tér (tanulmány) / TRANSZ
en egymasra vetiil (Farago, 2009, 100), mikozben az identitas alakulasara, formalodasara, a kiildnbozd kulturak metszespontjan a sajat es az idegen osszevetesere, vagyis transzkulturalis tapasztalatszerzesre is sor keriil. Mindket regeny indito mozzanata is az utazas, ami lendiiletet ad a szovegnek: Hykisch nyitanyaban Sebastian Budarol (de az elszort utalasok szerint feltetelezhetoen Nemetorszagbol) utazik Selmecre, hogy felvaltsa afestomuhely idds vezetojet, es a varosi tanacs megbizasanak eleget teve megfesse a frissen felepiilt templom oltarkepeit. Horvath regenyenek feliiteseben Sebastian egy terjengos levelben szamol be baratjanak, Albrecht Diirernek a tole, vagyis Nurnbergbdl hazafele tarto utjan megelt viszontagsagairol, melynek egyik fontos felismerese a kiszamithatatlansag: az idegen megitelese mindenkor es mindeniitt bizonytalan, hiszen ugyanaz a tulajdonsaga, kepessege, magatartasa hoi elfogadast, hoi elutasitast valt ki. A Selmecre, vagyis haza erkezo S-t azonban nem ismerik fel, vagyis gyanus idegenkent, betolakodokent tekintenek ra, ami csaknem az eletebe keriil. Hykisch Sebastianja a regenyido alatt tobbszor is elhagyja a varost. Az egyik jelentos esemeny, a krakkoi tanulmanyut leirasa reszletesen taglalja a Veit Stosszal, illetve a kepeivel vald talalkozast, aminek hozadeka a mester formaitdl, technikajatol vald elszakadas, vagyis az onallova valas, az egyeni kezjegy kialakitasanak igenye. Horvath Sebastian-figuraja tobbet van uton, pontosabban valtozatosabb tereket jar be, ami mesterre valasanak zaloga is egyben: nevelodesenek terein szerzett tapasztalatai nyoman egyesitheti az eszaki (dunai) es az italiai festoiskolak, miihelyek hagyomanyait, formaelemeit, vivmanyait (a fikcio szerint talalkozik a legnagyobbnak szamito mesterekkel), hogy a keveredesbol profitalva letrehozhasson sajat kepi vilagaban valami kiilonlegeset, szokatlant, innovativat. Ahogy a nyitany, ugy a zarlat is utazast ir le mindket regenyben, ezuttal Selmecrol tavozik alkotoereje teljeben, sikereinek fenyeben - lijabb megbizasok remenyeben - M. S. mester, am az utazas vegzetesse valik, a celhelyre ugyanis nem erkezik meg: almaban rablogyilkossag aldozata lesz. A mobilitas biztositotta megismeres kitiintetett helye, dominans epiilete a templom, szekesegyhaz, kapolna, legyen az barmely geografiailag meghatarozhato lokalitasban. A regenyesemenyek szempontjabdl legfontosabb, centrumma vald helyszin nyilvanvaloan a selmecbanyai Szent Katalin-templom, melynek jelentosege a szovegterben tulmutat a krakkoi, niirnbergi vagy romai szekesegyhazon is. A templom szakralis ter, mely az egi es foldi talalkozasanak metszespontja, ahol az ido kitagithatosaga keretet ad az drokkevalova
