Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - N. Tóth Anikó: Selmec mint transzkulturális tér (tanulmány) / TRANSZ
A harmadik csoportot olyan szerzdk alkotjak, akiknek fantaziajat megmozgattak a selmeci legendak, remtortenetek, pletykak, anekdotak, bar talan sosem jartak a varosban (vagy ha igen, legfeljebb turistakent). Ilyennek szamit grof Zichy Geza (1849-1924), aki 1881-ben jelentette meg A leanyvari boszorkany c. koltdi beszelyet tizenket enekben, Zichy Mihaly grafikaival, mely az iment Horak kapcsan emlegetett, dusgazdag, am nem eppen feddhetetlen erkolcsu selmeci Rossel Borbala tortenetet dolgozza fel. Ugyane cimet viseli, bar temajaban teljesen elter a szazadforduld kodlovagjanak, Lovik Karolynak (1874-1915) vidam hangvetelu 1904-es regenye. (A selmeci akademistak viselt dolgaival kiegesziilo romantikus szerelmi tortenetbdl 1938-ban film is kesziilt Gertler Viktor rendezeseben, Csortos Gyula foszereplesevel.) Ezt a csoportot bovitheti ket viszonylag friss regenyevel Horvath Peter (1951). A Szegeden eld szerzo a Bogarverrel (2011) es A kepird (2013) c. opusainak fontos tereul ugyancsak a 15-16. szazadi Selmecet valasztotta. 3. KEPIR 6MESTEREK KORA A tovabbiakban ket regenyrol lesz szo. Az egyik Anton Hykisch Cas majstrov (1977, mely magyarul Mesterek kora cimmel 1981-ben jelent meg L. Galy Olga forditasaban), a masik Horvath Peter A kepird (2013) c. regenye. Hykisch muve valojaban ket lazan kapcsolodd, onalloan is olvashato regenybol all: a Majster M. S. (M. S. mester) es a Trinasta komnata (magyarul A tizenharmadik orakent jelent meg) cimubol, melyek kozul csupan az elso reszre fokuszalok. Horvath opusanak is van „eldzmenye”: a Bogarverrel (2011) c. regeny, melyre vizsgalddasom ugyancsak nem ter ki. A szlovak es a magyar szerzo regenyeinek kozos jegye a torteneti narrativa, meghozza azonos ter-idobe agyazva: a regenyesemenyek szalai Selmecen futnak ossze a 15. es 16. szazad forduldjan. A lokalis tortenelmet nem elmeselni vagy rekonstrualni igyekeznek, hanem elsdsorban konstrualjak azt a historiografiai metafikcid eljarasait alkalmazva (ilyen az ido- es a terbeli viszonyok elbizonytalanitasa, a nezopont- es szolamvaltogatas, az ontiikrozo mozzanatok es az allegorikus jelenteslehetosegek megsokszorozodasa).
