Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - N. Tóth Anikó: Selmec mint transzkulturális tér (tanulmány) / TRANSZ
ja) mint kiemelkedd humanistat, egyhazi irot, a reneszansz drama jeles muveldjet - igy eletmuve „utazik” ket kultura kozott. Verses komediait cseh nyelven irta: legismertebb koziiluk a Komedia ceska o bohatci a Lazarovi (Cseh komedia a gazdag emberrol es Lazarrol), amely cimeben is hangsulyozza a nyelvet. Talan kevesse ismert, hogy Czvittinger David (1673-1743), az irodalomtudomany egyik elso hazai muveloje is Selmecbanyan sziiletett (kalandos eletutja is itt fejezodott be). 1711-ben Lipcseben adta ki Specimen Hungariae Literatae... (A magyar tudomanyossag osszefoglalasanak kiserlete) c. muvet, amely - egyesitve az irodalomtortenet es a tajekoztato bibliografia mufajat - 296 hungarus tollforgato eletrajzi es bibliografiai adatait gyujtotte ossze (tehat nem csupan magyarok, hanem olyanok is szerepelnek benne, akik a korabeli Magyarorszagon eltek es alkottak, igy regionalis szempontokat ervenyesitve keriiltek be kiilonbdzo kulturakhoz tartozd szerzdk). A sziilovarosat politikai okokbol elhagyni kenyszeriild Kosaryne Rez Lola (1892— 1984) irodalmi teljesitmenyenek megitelese rendkiviil hullamzo ugyan, az utobbi evek feminista szemleletu kutatasaiban viszont talalunk termekeny ujrafelfedezesi es -ertelmezesi kiserleteket.2 Selmec temaju regenyei - tobbek kozott az Ulrik inas (1921), A ven diak (1927), a Selmeci diakok (1933) a szorakoztatason tul figyelemre melto varosterkepet is kirajzolnak. Selmecbanyan sziiletett es eletenek jelentos reszet itt elte le Jozef Horak (1907- 1974) szlovak tanito, gyermek- es ifjusagi fro, sztilofoldje multjanak elkotelezett kutatoja es regenyes megdrdkitoje. Elsdsorban tortenelmi regenyek fuzodnek a nevehez, melyekkozul pl. a Zlate mesto (1942, Az arany vdros) a kulturalis emlekezetben hagyomanyosan negativ figurakent szereplo Rossel Borbala tortenetet beszeli el az ertekitelet megforditasaval, a Smrt'kraca zlatemu mestu (1968, A halal az arany vdros fele lepeget) cimii regenye ugyancsak a 16. szazadi Selmecet teszi meg cselekmenye szinhelyeiil. Az 1932-es selmeci sziiletesii Anton Hykisch az tin. ’56-os generacio tagja (Pavel Vilikovsky, Vincent Sikula, Jan Johanides es masok mellett). Elso regenyet (Krok do neznama, 1959, Lepes az ismeretlenbe) ideologiai okokbol bezuztak. ’68 utan elhallgattattak. 1993 es 1997 kozott Szlovakia kanadai nagykovete volt. Tortenelmi regenyei - a Cas majstrov (1977, Mesterek kora), Milujte kral’ovnu (1984, Szeressetek a kiralynot), 2 Vo. Borgos Anna: A vilag tisztogatasa. Kosaryne Rez Lola = Borgos Anna - Szilagyi Judit (szerk.): Notrok es ironok. Irodalmi es noi szerepek a Nyugatban. Noran Konyveshaz Kft., 2011, 335-385.; Kadar Judit: A gyenged ferfiak koran haltak. A tortenelmi onreprezentaco feminista megujitasa Kosaryne Rez Lola regenytetralogiajaban. Kalligram, 2009.5. sz. 73-78.; Kadar Judit: Egy tiltott taj igezeteben. Kosaryne Rez Lola (1892-1984). = Varga Virag - Zsavolya Zoltan (szerk.): Nd, tiikor, iras. Ertelmezesek a 20. szazad elso felenek magyar irodalmarol. Racid Kiado, Budapest, 2009, 392-401.; Kadar Judit: A noi geneologia mint hitvallas. Kosaryne Rez Lola antirasszista tortenelmi regenytetralogiaja. TNTeF, 2011.1. sz.; Kadar Judit: Az elfojtas szerepe a tarsadalmi identitas letrehozasaban. Buntudat es bunhodes Kosaryne Rez Lola muveiben. TNTeF, 2014. 1. sz.
