Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - N. Tóth Anikó: Selmec mint transzkulturális tér (tanulmány) / TRANSZ
2. IROK SELMECEN/ROL Selmec mint a kulturak talalkozasanak helyszine szamos jelentos iro, koltd vagy eppen irodalomtudos eleteben meghatarozo ter es ido, szuldfold vagy atmeneti otthon, a varoshoz kapcsolddo elmenyek gyakran szovegekben is tetten erhetoek. Az alabbiakban a teljesseg igenye nelkiil olyan eletmuvekre hivom fel a figyelmet, amelyek (esetleges) vizsgalatahoz a transznacionalis, ill. transzkulturalis ertelmezesi keret uj szempontokat kinalhat. A valogatasban Nemeth Zoltan Transzkulturalizmus es bilingvizmus. Elmelet esgyakorlat c. tanulmanyaban kijelolt vizsgalati kbrokre tamaszkodom (Nemeth, 2018, 15-16). A biografiak es eletmuvek legkisebb kozds tbbbszdrbse az utazas, a kimozdulas, eltavozas, visszateres mint az identitas felismeresenek lehetosege. (Faragd, 2009, 103) Harom csoportba sorolom a valasztott szerzoket. Az elso csoportba azok tartoznak, akiknek szoros eletrajzi kotodesiik van a varoshoz: itt sziilettek, nottek fel, vagy eletiik jelentos reszet itt eltek le. Egyikiik Paulus Rubigallus vagy Rubigall Pal (1510?-1577). A dusgazdag banyapolgarokat felvonultato, feltehetoen szileziai eredetu csalad nevet mar a 13. szazadban is jegyzik a selmeci kronikak. A magat olykor Pannoniusnak is nevezo Pal a kor szokasainak megfeleloen elobb vilagot lat, Wittenbergben tobbek kbzott Melanchton tanitvanyakent nagy muveltsegre tesz szert, amit hazajaba visszaterve kamatoztat. Nyelvtehetsegenek es szonoki kepessegeinek kbszonhetden a magyar rendek kovetsege tagjakent 1540-ben eljut Konstantinapolyba. Ennek az utazasnak az elmenyeit foglalja ossze verses fomuve, a Hodoeporicon Itineris Constantinopolitani (melyet Wittenbergben adott ki 1544-ben). A magyarorszagi utazasi irodalom egyik korai, jelentos darabja Konstantinapolyi utazas cimmel Tardy Lajos forditasaban magyarul is olvashato (Pandi, Illes, 1990), es hozzaferheto szlovak nyelven is. (Rubigall, web) Rubigallus fiatalabb kortarsa, Pavol/Pavel Kyrmezer (1550-1589) Selmecbanyan sziiletett (erdelyi szasz apja a kiralyi kamara alkalmazottjakent keriilt a varosba). Krakkoban vegzett teologiat, majd elete jelentos reszet Morvaorszagban elte le. A szlovak es cseh irodalomtortenet egyarant szamon tartja (ahogy ezt ketalaku keresztneve is igazol-
