Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Kosztrabszky Réka: Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében (tanulmány)
a mindentudo narrator nagyobb tavolsagot tart az alakoktol, s 6 mutatja be azok nyelvi es nem nyelvi termeszetu tudattartalmait. Erre a narrativ modszerre Dorrit Cohn a pszicho-narracio elnevezest javasolja, mely a targyat es a tevekenyseget egyarant meghatarozza.11 A pszicho-narracio narrativ eszkoze szamos esetben fontos reszet kepezi a szereplok emlekezesi folyamatainak, mivel olyan temporalis rugalmassaggal bir, melynek reven az elbeszelo egy tavoli perspektivabol kepes megjeleniteni az adott alak multbeli erzes- es gondolatvilagat. Az elobb emlitettek mellett pedig az egyes alakok gondolkodasi nehezsegei is megjelenithetdek e technika altal, mely azonban nem csak dnmagaban, hanem mas eljarasokkal egyiittesen is jelentkezhet egy bekezdesen beliil. Peldaul: „Lenn a kertben az dregasszony utananezett az Arvanak, mikor az felsietett a verandara. Most jol megnezte. Tegnap este, amikor megerkezett, sokaig fogalma sem volt arrol, ki lehet ez a fiatalember. Most kezdett valami derengeni benne; mintha Janka irta volna neki valaha, hogy a hazba vettek a pap arvan maradt unokaoccset, talan orokbe is fogadtak, nem emlekszik mar pontosan. Regen volt, van vagy husz eve is talan. Akkor meg 6 is fiatal volt, nem is egeszen hatvaneves. Mennyi lehet ez a nyurga, kellemetlen fiatalember? Talan huszondt.” (Fresko, 24.) Az idezett peldabol jol lathato, ahogy a narrator fokozatosan kozeliteni kezd a szerepldi tudathoz. Az elso ket mondatban kiilso szempontbol mutatja be Decsyne szemlelodeset, a harmadik es negyedik mondatban pedig a pszicho-narracio narrativ eszkozevel jeleniti meg az alak tudatat, valamint - az emlek tavolisagabol adodo - emlekezesi nehezsegeit, majd a monologikus jellegu reflexiokat es kerdeseket kovetoen mar az elbeszelt monolog reven kozvetiti a szereplo gondolatait az iment citalt szdvegreszre kovetkezo bekezdesekben. 1 1 Cohn, i. m., 11.
