Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Kosztrabszky Réka: Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében (tanulmány)
lyamatanak megjelenitesere is. Ily modon az elbeszelo olyan mozzanatokra tereli a figyelmet, melyek a kesobbiekben tovabbi reszletekkel egesziilnek ki, am magyarazatukra, es az adott alak tudati tartalmainak megjelenitesere csak a narrativa kesobbi pontjan keriil sor, mely hipotezisalkotasra keszteti az olvasot. Az elbeszelt monolog azonban nem kizarolag az emlekek felidezesere alkalmas narrativ technika a regenyben. Lassunk egy ujabb peldat a masodik fejezetbol: „De ez a haz! Ezt talan nem is lehet melegre futeni. Milyen nyirkosak ezek a bolthajtasos szobak, es mindennek valami kiilonos dohos szaga van. Meg a legjobb itt a kertben, itt legalabb egyenletesen langyos a nap. Eleteben nem latott meg ilyen rut kertet. Minden viragagyban egyforma virag virit, valami rossz magrol hajtott, sarga gyom. A ket bokor dszirozsat megverte a rozsda, a tujafak fele meg kifagyott, s meg ha legalabb kivagnak, de nem, itt szegyenkeznek kiszaradt tovukon. Bizonyara igy szokas errefele. Micsoda nepek! (Fresko, 24.) Az idezett reszben jol lathato, ahogy a narrator a mu tortenetidejeben tapasztalhato torteneseket es viszonyokat (homerseklet, szag, latvany) az alak tudatan keresztul kozvetiti, osszekapcsolva azt az ezekre adott szereploi reflexiok megjelenitesevel, s ily modon ezeket nemcsak erzekletesen jeleniti meg, hanem egyuttal tovabb arnyalja a figura szemelyiseget. 3. Mint az elobbiek soran lathattuk, az elbeszelt monologok egy mindentudo elbeszelo segitsegevel bontakoznak ki, am a narrator es az alakok hangnemenek egy iranyba mutatasabol adodoan a tudatok attetszokke valnak. Azonban a szereploi tudatok nem csak az egyes monoldgokon keresztul valhatnak hozzaferhetove; ezek mellett ugyanis egy olyan tudatabrazolasi mod is ervenyesiil a regenyben, melynek soran
