Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Rudaš Jutka: A két kultúra kontextusában formálódó művek sajátosságai (tanulmány)
dimenzioja. Gadamer fejti ki elmeleti irasaban, hogy „minden szo a nyelv egeszet szolaltatja meg, amelyhez tartozik, s a vilaglatas egeszet jeleniti meg, amelyen alapul”.1 A szintagmatikus es a paradigmatikus kapcsolatok, a nyelvi pragmatizmus, a grammatikai szerkezetek a mondat egysegen beliil es azon kiviil, valamint a retorika (nemcsak nyelven beluli alakzatkent, hanem mint a masikra iranyulo rahatas) fontos jelenteskepzo elemei e szerzdk muveinek. Muveikben az oda-vissza mozgas - a szovegben talalhato szerialis, aleatorikus osszjatekokig - a szemantika atfogo vonatkozasi mezejenek rendelodik ala. Ricoeur a melyszemantika jelentoseget abban latja, ha egy szoveg ertelmet egy kihivasban keressuk, s egy uj vilaglatas kiindulopontjakent tekintjiik, ugyanis „a szoveg egy lehetseges vilagrol beszel, a benne levo tajekozddas lehetseges modjardl” es „ennek a vilagnak a dimenzidi a szoveg reven nyilnak ki es valnak ismertte”.1 2 Vegel, Tolnai es Balazs szovegei tele vannak nyelvi klisekkel, tropusokkal, amiknek nem a nyelvi, hanem a kulturalis kompetenciahoz van kozuk, pontosabban a kulturalis kompetencia formalis aspektusahoz. Ebben nem a mu esztetikai ertekenek csokkeneset latom, hanem ellenkezoleg, a nyelven keresztiil feltarulo idegen vilag mamora, varazsa az, ami magaval ragado. A magyarorszagi magyar viszonyoktol idegen eleterzes es problemavilag eppen a (magyar) nyelven keresztiil jut kifejezesre. Eletmuviikbe akarva-akaratlanul belejatszik a szerb, a horvat, a szloven, a bosnyak, azaz a „volt” jugoszlav valosag. A letezesben levo masmilyen jellemvonasok nyelvi beszedmodban, diskurzusban, ertelmezesformaban nyilatkoznak meg. A szovegek tele vannak olyan elemmel, kiilonfele sajatossaggal, mint a kozossegi hagyomany, a nepi kultura, a megelt tortenelmiseg, az emberi elmenyvilag. A muvekben a nyelv altal kozvetitett kulturalis informaciok a magyarorszagi magyar olvasok szamara maskent, mdssagukban jelennek meg. 1 Hans Georg Gadamer, Igazsdg es modszer, ford. Bonyhai Gabor, Budapest, Gondolat, 1984,318. 2 Paul Ricoeur, A szoveg mint modell: a hermeneutikai megertes, ford. Szabo Marton, Magyar Lettre Internationale, 2001. osz, 42. szam, 71. A Symposion elso nemzedekenek Vegeljetol olvasom az Egy makro emlekirataiban: „Azt mondtam, menjen a fenebe a faksszal.” „Tudom, soha sines penzed. De nem adott egy parat sem.” „Irto szep meseket talaltam ki neki Csicsirol. Olyan intellektualisan szentis mesek.” „Csicsi tetovazva felallt, elindult tancolni. Igazan
