Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Kosztrabszky Réka: Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében (tanulmány)
el a szereploben.10 A jelen idot akkor hasznalja a narrator, amikor a pap a fiatalkoraban rendszeresen felkeresett helyszineket jarja be a kepzeleteben, illetve amikor az emlekezd en - az olvasonak a metaforikus jelen iddben zajlo tortenesekbe valo bevonodasat elosegitendo - az ezeken a helyszineken tapasztalhato korulmenyeket (latvany, hang) adja vissza finom pontossaggal. A mult ideju reszek egyfelol az alak multbeli - am ma is fenntartott - velemenyet kozvetitik, masfelol pedig egy konkret multbeli esemenyt (Chaubert professzor halala) elevenitenek fel, illetve egy olyan, szereploi szinten verbalizalt igeretet („Ha piispok leszek...”) ideznek fel, mely az emlek idosikjahoz viszonyitva jovo ideju, s melyrol az olvaso a narrativa adott pontjan mar tudja, hogy nem valosult meg. Ugyancsak egy kiilso impulzus (a tankonyv kiilbnbozd feladatai es kepei) indukalja Szuszu elbeszelt monologjat is a hatodik fejezetben. A kerdeses alak gondolatmenetebe olyan, egyes szam elso szemelyu, onreflexiv jellegu betetek is ekelodnek, melyekben Szuszu bizonyos kiilso okok miatt nem verbalizalhato vagyainak ad hangot, masfelol pedig olyan mozzanatokra reflektal, melyeket nem ert, vagy amelyeket rajta kiviil mas szereplok nem erzekelnek. A vagyak es kerdesek megfogalmazasat kivalto esemenyeket azonban mar az elbeszelt monolog narrativ eszkozevel abrazolja a narrator, mely alkalmas a toprenges, es a magyarazatkereses fo-1 0 „A terkep az 6 szerzemenye, a rozsaszin, kicsit meggyurddott terkep az iiveg alatt, keskeny, fekete keretben. Neha, ha feltekint, elsetal rajta gondolatban. Elindul A Rhone partjan, atrnegy a Pont du Mont Blanc-on a szigetre, vagy befordul a Cite egyik utcajan. A sziget, a Rousseau szobraval,mindigfeldiihitette. Szobrot bizony, annaka bolondnak! Meg a sziilohazara se szeretett ranezni, pedig csaknem szemben lakott vele. Rousseau. Az ember nem is erti. Milyen fiatal volt, huszesztendos, s mar teljesen kesz, kiforrott iteletu. Mar akkor tudta, micsoda veszedelmes tanokat hirdetett az az eszelos. Genf. Meg egyszer vegigmenni rajta este, mikor a sziik utcak felett alig fer el a holdfeny, nekiiitodik a kis tornyoknak, magas hazfedeleknek. Felrohanni az egyetem lepcsojen, megkopogtatni a szeminarium ajtajat. Chaubart professzor meg bent van - o mindig bent van, ejjel is. Aszott area esupa derii, mlg hallgatja. »Lacus Balaton« - mondja neki, de iigy ejti: lakilsz, ahogy a professzor beszeli a latint. Non est currentis, neque volentis, sed... Chaubart meg abban az evben meghalt, amikor dt doktorra avattak. Le Recteur et le Senat... Sfrt akkor ejszaka, odaborult Boniface vallara a reformacio emlekmuve alatt. »Ha piispok leszek! - mondta Boniface-nak. - Tudod, majd ha piispok leszek...« Olyan biztosan tudta, hogy piispok lesz!” (Fresko, 101-102. - Kiemelesek az eredetiben.)
