Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Rudaš Jutka: A két kultúra kontextusában formálódó művek sajátosságai (tanulmány)
RUDAS JUTKA A KET KULTURA KONTEXTUSABAN FORMALODO MUVEK SAJATOSSAGAI Interkulturalis vilagunk melyretegeit erositi az az elettapasztalat, amely szerint egy masik nyelv/kultura elsajatitasa reven uj szempontok gazdagit(hat)jak eddigi vilaglatasunkat, s ezaltal a ket- vagy tobbnyelvu kommunikacios folyamatok hatasara minden kulturalis szinter keresztutta, talalkozohellye alakul(hat). A kisebbsegi/regionalis irodalmak eseteben a kulturakoziseg a terseg tortenelmi helyzetebol fakad, es az irodalomkoziseg hordozdja, hiszen a nemzetisegi-kisebbsegi irodalom lete (a maga termeszetessegeben) eleve kizarja az irodalomrol valo „egyoldalu” gondolkodasmodot. Tolnai Otto, Vegel Laszlo es Balazs Attila alkotasaiban a tobb kulturahoz valo egyideju kapcsolodas mutatkozik meg, s e sokoldalu kulturalis inspiraciokat billentik at sajat kontextusaikba. Ezaltal mintegy tavolsagtarto pozicidbol kepesek bemutatni a koriilhatarolhato massagot, s ragyogoan hasznositani a kulturalis mintak eltereseit es hasonlosagait. Az emlitett szerzdk poetikaja ramutat arra, hogyan kepesek letrehozni „sajat(os)” diskurzusaikat az „idegen” hagyomanybol, tudniillik poetikajuknak magyar a hagyomanya, a magyar kultura keretei kozott letrejott karaktere pedig termeszetenel fogva kulturakozi. Ez a kulturakoziseg a terseg tortenelmi helyzetebol fakad, es az irodalmakkozottiseget, a nyitottsagot, a kozvetitest is jelenti. Tudniillik a regionalis irodalmak nemcsak a magyar (regionalis es nemzeti) hagyomanyokbol meritenek, hanem a tobbsegi nemzet (allam) hagyomanyaibdl is, hiszen az emberek, a kulturak, a szokasok, hiedelmek keverednek, es a kultura elemei atkeriilnek az egyik keszletbol a masikba. Ugyanis vannak a magyar irodalomnak es kulturanak olyan egymastol eltero, de egymast nem kizaro kulturalis keretei - azaz: hasonlosagok es kiildnbozdsegek kotnek benniinket oszsze -, amelyek kozott mas-mas irodalmi ertekek is artikulalodnak, illetve megmutatkoznak azok az arnyalatok is, amelyek egy sajatos kiskozossegi/regionalis kulturat mukodtetnek. Ez termeszetesen nem jelentheti azt, hogy a kisebbsegi irodalom csupan a regionalis, provincialis aspektus hordozdja legyen, hanem sokkal inkabb a mar emlitett irodalomkozisege, olyan nyelvileg es kulturalisan vegyes kiskozossegekben, ahol nap mint nap tapasztaljuk, mennyire nines sokfeleseg hijan egyediseg, massag nelkiil sajatossag. Ebbol kifolyolag a muveszi attitud e szerzdk muveinek repertoarjaban jelentos atkodolason megy keresztiil, tudniillik a ketkulturajusag jatekterekent keriil elenk, melyet elsosorban a teman, illetve a nyelven keresztiil hoznak kifejezesre. Ezaltal a miivek nyelve teljesen megfelel vilagszemleletiik kiilonossegenek. A nyelvproblema relevanciaja naluk visszautal a gondolkodas mikentjere. Gondolkodasukban feltarul nyelvi vilagtapasztalatuk
