Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Ariana Fabiszewska: A transzkulturalizmus traumái Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében(tanulmány)
ban, ott sem szabad megszolalni, nem szabad nevetni, beszelni, az engedelmesseget varjak el tole. Szenasi Zoltan figyel fel arra, hogy a hallgatas milyen jelentos szerepet kap a Nincstelenekben.36 A regeny egyik ismetlodo nyelvi fordulata: „Megyiink es hallgatunk” A hallgatas tehat egyreszt a csaladon beliili kommunikacio hianyat, masreszt pedig az athato maganyt fejezi ki. „A multrol nem szabad beszelni. Az bregek ugy mondjak, hogy az antivilagrol. Amirol hallgatunk, az nines.”36 Az elhallgatas traumatizalja a gyereket. A foszereplo folyton beszelni akar, megerteni a vilagot, amelyben el, de nines ra eselye. A gyerek elete tele van testi es verbalis eroszakkal. A felnottek a benniik felhalmozodott haragot es szomorusagot a gyerekeken, valamint a csaladjukon elhettek ki. Mindig a gyengebbet, a kiszolgaltatottabbat, az alarendeltet bantjak. A csaladban nines szerelem, szeretet, erzekenyseg, a kisfiu arra vagyik, hogy az apja megsimogassa a fejet, az apa pedig ezt a vagyat nem ismeri fel, ezt a hianyt sem erzi, annyira kozombos es elvadult. A gyerek nemesak az otthoni vilagtol szenved, iskolatarsai is kimondhatatlanul kegyetlenek - „budds zsido ’-nak nevezik, a megjelenesen, ruhajan, viselkedesen nevetnek. Az eroszak nemesak a duh levezetesenek modja, hanem a mindennapi elet es kommunikacio resze. 4. TRAUMA - TRANSZKULTURALIZMUS A Nincstelenek egyik kozponti temaja az identitas kerdese. A foszereplo csaladjanak szarmazasa osszetett problema es trauma forrasa is. Az elbeszelesben az anya allanddan azt ismetelgeti, hogy ok „nem parasztok”, hogy a falu nem az otthonuk, es vegiil el fognak innen menekulni. Utalja a paraszti vilagot es eletmodot, de a ra kenyszeritett paraszti eletet eli a csaladjaval, mert nines mas megoldasa, es az uj elet perspektivaja talan ertelmetlen is. A falu lakosai eszreveszik ezt a massagot, ezert nem fogadjak el a kisfiu csaladjat, nem tartjak oket sajat kozossegiik reszenek. E kirekesztettseg, kitaszitottsag es massagerzet nagyon bonyolult jelenseg: egyreszt a csalad megveti a parasztokat, nem akar azonosulni veliik, masreszt viszont az osszetartozas erzese kimondhatatlanul fontos mindenki szamara, fokent a gyerekeknek, akiknek ez biztonsagerzetet ad. Barmilyen csoporthoz valo tartozas erzese csokkenti a maganyt, meghatarozza az identitast, ertelmet ad az eletnek. Az elfogadas szukseges a normalis elethez es fejlodeshez. A nagysziilok torteneteibol a fiu megtudja, hogy ok masok, mint a falubeli parasztok, talan romanok, akik Erdelybol telepiiltek be, talan huculok, biztosan kulakok, valojaban zsidok, legalabbis a gyerek apjanak igazi apja az idds zsido boltos, aki egesz csaladjat elvesztette az IL vilaghaboruban. A gyerek hiaba kerdez ra az anyatol vagy nagysziileitol a pontos szarmazasukra, nem kap ervenyes valaszokat, csak feltetelezeseket, mitikus torteneteket, hiedelmeket, amelyek 3 5 Szenasi Zoltan, A peremlet elbeszelhetosege, 2015, http://pilpul.net/komoly/a-peremlet-elbeszelhetosege 3 6 Borbely, i. m., 12.
