Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Ariana Fabiszewska: A transzkulturalizmus traumái Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében(tanulmány)
bol, az egyediilletet es a megertes hianyat. Az o elmenyeinek leirasabol rajzolddik ki a hatvanas-hetvenes evek kelet-magyarorszagi valosaga. A gyermeki elbeszelo a felnott tudatossagaval, tudasaval es gondolkodasaval rendelkezik, annak ellenere, hogy altalaban egy negy-hat eves gyerek keptelen megerteni azt, ami koriilotte tortenik, es nem tudja szavakba onteni az erzeseit. Viszont a regeny olvasasa soran azt tapasztaljuk, hogy ez a gyermek narrator gyakran hasznalja a felnott tapasztalatat es erzesvilagat. Neha kicsit tudathasadasos a narracio, olykor a gyermeki elbeszelot szinleli, olykor pedig egy nagykoru szemely stilusat imitalja. Deczki Sarolta veszi eszre, hogy „egy gyereknek, aki meg iskolaba sem jar, aligha lehetfogalma aprimszamokrolpeldaul. De egy gyerek ilyeneket sem mond: „»A gyilkolas aferfiak dolga.«, vagy ugyanazon az oldalon: »Az otot nem lehet osztani, az csak magaval oszthato. Ilyen szomorusag van koztiink.« Am kerdeses, hogy a narratornak ez a megkettbzodese valdban alaassa-e a regeny hitelesseget. Radnoti Sandorral ertek egyet, aki szerint ebbol afajta iroi »szerzodesszegesbol«, mely - ahogyan Barany Tibor allitja - »egyszerre folidezi az dneletrajzisdg kodjait, es kozben el is bizonytalanitja azokat«, muveszi ero, esztetikai hatas keletkezik. Finom jatek ez, ahogyan az egyik perspektivabol egyszer csak egy masikba valt a narrator, dm az abrazolni kivant vilag egesze velhetoen csak ily modon tarulhatfel az olvaso szamara, akinek el kellfogadnia, hogy hoi egy gyerek, hoipedig egy felnott tudatfolyamat olvassa.”* A szovegben mindeniitt jelen levo kirekesztettseg es massag a szereplok nyelveben is erzekelheto. A tajnyelvi szavak, kifejezesek allando konfrontacioban vannak a koznyelvivel, az elbeszelo folyamatosan iitkozteti a ketfele, egyszerre ervenyes nyelvet.8 9 („Ezek az ideges kutydk. Mi ugy mondjuk, csihesek”10 II ). Ez a nyelv sem nem falusi, sem nem gyermeki, sem nem felnottnyelv, hanem mindharmat felhasznalo hibrid, hibridnyelv. A szoveg nyelve a gyermek nyelvenek radikalis modositasa soran jon letre. Margocsy Istvan a Nincstelenekrol irt kritikajaban ehhez azt is hozzateszi, hogy „az elbeszeles mintha idegen nyelven adna eld a »sajdt« elmeny, a gyermeki elmeny primer es megsem primer jelleget.”11 Szerinte a regenyben tobbszor ismetlodd kifejezes - „mi ezt ugy mondjuk” - olyan kommunikacids szituaciora utal, amelyben az elbeszelo egyfajta utmutato vagy tolmacs szerepet jatssza, aki megnyitja az olvaso 8 Deczki Sarolta, Afalu hallgat (Borbely Szilard: Nincstelenek), Uj Forras, 2014/4., 5. 9 Visy Beatrix, A primszamok konyve. Sors, idegenseg, szegenyseg Borbely Szilard Nincstelenek cimu regenyeben, Studia Litteraria, 2016/1-2, 201-217. I 0 Borbely Szilard, Nincstelenek. Mar elment a Mesijas?, Kalligram, Pozsony, 2013,14. II Margocsy Istvan, Borbely Szilard I Nincstelenek - Mar elment a Mesijas?, 2000, 2013/10., http:// ketezer.hu/2014/03/borbely-szilard-nincstelenek-mar-elment-a-mesijas/
