Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Ariana Fabiszewska: A transzkulturalizmus traumái Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében(tanulmány)
kadasnak az uj nyelvben latszania kell, mert mult esjelen csak igy keriilhet benne ujra kapcsolatba. Ez a nyelv mar nem lehet naiv, gyanutlan: sokkal inkabb a ketelyt, a bizalmatlansagot magaban foglald, a megszakitottsag es a szorongas emleket orzo, az uralhatatlansag tudasat elfogadd, a masikat igy is megszdlito megis-beszed.”5 5 Menyhert Anna, Elmondani az elmondhatatlant, Anonymus-Racid, Budapest, 2008, 6. 6 Uo., 7. 7 Uo., 9. A 20. szazadi kollektiv traumak (a vilaghaboruk, a holokauszt, a diktaturak) hozzajarultak a traumairodalomnak mint sajatos mufajnak a megteremtesehez, amelyre egyreszt egyfajta sajatos erzekenyseg, masreszt viszont erzeketlenseg jellemzo. A traumaszovegek tobb esetben szemelyesebbek, erzelmi tultenges jellemzi oket, paradox modon megis nagyobb benniik a szenvtelenseg es a kisse tavolsagtarto, ovatos es bizalmatlan hozzaallas. A trauma mufajai koze leginkabb a tanuvallomast, az oneletrajzot, a memoart, a naplot es az eletirast soroljak. Ezekben a muvekben eros, pozitiv narratorok nem jelennek meg, a szereplok elhagyott, kiszolgaltatott, elveszett es szenvedd pariak, sok esetben gyerekek. Olyan temakat dolgoznak fel, amelyek lenyegtelennek es elhanyagolhatonak tunnek, amelyek nem jelentkeznek a hagyomanyos narrativakban es nem illeszkednek a klasszikus irodalom szabvanyaihoz. „Mas a helyzet, ha egyertelmuen kanonizalt szerzdk hasznaljak ezeket aformakat, hiszen pozicidjuk lehetove teszi a nem bevett forma kanonizaciojat is, valamint a hagyomanyos irodalmi normaknak jobban eleget tevo traumaregenyek vagy traumakrol szolo versek eseteben. De mind a ket csoporthoz tartozo traumaszovegeknek leteleme a dialogikussag, hiszen, ahogy a trauma tortenette formdlasa soran sziikseg van a hallgatora, ugy a traumaszovegeknek isfokozott szuksege van az olvasora”6 Menyhert Anna az irodalmat, valamint a traumatikus emlek leirasat es a traumaszoveg befogadasat, elolvasasat a kollektiv emlekezet kezelesmodjanak ismeri el, es azt is hozzateszi, hogy „ahogy az egyen traumaja a nyelv es a masik reven, ugy a kollektiv trauma, a nyelv traumaja a beszelok reven oldodhat fell’7 A poszttraumas stresszzavar gyogyulasi lehetoseget a trauma tortenetenek rekonstrualasaban talalja, es az esemenyek ujrajatszasara felhasznalhato a szepirodalom is. A nyelv Borbely Szilard regenyeben sajatos jellegu. A narrator perspektivajat a gyerek nezopontja determinalja, az o szemszogebdl latjuk az emberek kozotti viszonyokat, marginalis helyzetiiket, a szegenyseget, a csalad kitaszitasat a falukozosseg-
