Irodalmi Szemle, 2019

2019/10 - Ariana Fabiszewska: A transzkulturalizmus traumái Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében(tanulmány)

semmisiil”2

A traumat megtapasztalt embernek vissza kell allitania a szemelyazonossagat, hogy a trauma atelese utan megtanuljon ujbol normalisan elni. A traumatikus elmenyekkel nehez megkuzdeni, hiszen az ember soha tobbe nem lesz az, aki a trauma tapasztalata elott volt. Az egyszeri traumat meg kell kiilonboztetni a hosszu ideig tarto, ismetlddo traumatikus esemenyektol. A kronikus trauma komoly kart okoz az ember szemelyisegeben, es az „aldozatanak olyan erzese lehet, hogy visszavonhatatlanul megvaltozott, vagy akar elveszitheti azt az erzest is, hogy egyaltalan van enje.”3

2 Judith Herman: Trauma es gyogyulas, ford. Kuszing Gabor, Hatter Kiado, Budapest, 2011, 76.

3 Uo., 109.

4 Jeffrey C. Alexander: Toward a Theory of Cultural Trauma = Cultural Trauma and Collective Identity, ed. Jeffrey C. Alexander, Berkeley - Los Angeles - London, University of California Press, 2004,1. (Az idezetet Gyani Gabor forditasaban kozlom.)

Ezzel kapcsolatban erdemes kiterni a kulturalis trauma jelensegere. A kulturalistrauma-elmelet szociologiai megfogalmazasa, melyet Jeffrey C. Alexander dolgozott ki, az egyen helyett a kollektivat teszi meg a trauma vagy a traumatikus tapasztalat hordozojanak. Akkor keletkezik, „amikor egy kollektiva tagjai ugy erzik, olyan iszonyu esemenynek vannak kiteve, amely kitordlhetetlen nyomokat hagy a csoporttudatukon, es amely orokre athatja az emlekezetiiket, egyszersmind donto es visszavonhatatlan modon ajovobeli identitasukat is megszabja”.4

A kulturalis trauma peldaja a vilaghaboru, a holokauszt, valamint a kisebbsegek sorsa.

A traumat tiilelo emberek gyakran depresszioval vagy mas mentalis zavarokkal kiizdenek. A sajat identitas megteremtese fontos szerepet kap a trauma kezeleseben es a biztonsagerzet kialakitasaban. Ha az ember biztonsagban erzi magat, sokkal konnyebben tud kapcsolatot letesiteni a kozosseggel, es ennek koszonhetden kepes megosztani masokkal a traumatikus elmenyeket es feldolgozni melyen elrejtett traumait. A traumaelmelet szerint tehat a trauma gyogyitasanak alapvetd feltetele a tortenetek elmeselese. De hogyan lehet elmondani a traumat?

Menyhert Anna Elmondani az elmondhatatlant cimu koteteben pontosan ezzel a kerdessel foglalkozik, vagyis azzal, hogyan lehet elmondani a legszornyubb, legborzalmasabb tapasztalatokat, hogyan valik kifejezhetove es elmondhatova a trauma, amikor kulcsfontossagu tulajdonsaga az elmondhatatlansag. Ebben az esetben az az irodalmi kontextus segithet, amely szerint a trauma kifejezhetosegenek alapvetd feltetele a megfelelo nyelv letrehozasa. Menyhert Anna szerint „Ez a nyelv nem elfedi a traumat, nem hallgat rola, hanem szinre viszi a torest, azt, hogy a trauma elotti nyelv alkalmatlan a trauma elmondasara, s ugyanakkor azt is megmutatja, hogyasza-