Irodalmi Szemle, 2019

2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)

gondold szerzoknek, hogy ki-ki a maga valtozatat, a XVIII. szazadtol a XX. szazadig iveloen, reszint a romantikus elgondolastol erintetten, szembesitse a valtozd hoselkep­­zelesekkel, a szemelyiseg onteremteserdl szott elofeltetelezesekkel. A Kotzebue szinpa­­darol hangzd tortenet, Gvadanyi elbeszelo koltemenye, a lapokban, kotetekben kivona­­tolt, suritett oneletrajz szolt a kozonseghez, eredmenyezte, hogy a szobeli hagyomanyt is formalta, elsdsorban megis Gvadanyi tobb kiadast megelt nepszeru muvet kell itt em­­liteniink. Igen beszedes, hogy Jokai Mor visszaemlekezese szerint Benyovszkytol oro­­kolte a maga keresztnevet, amelyet elobb „zsidos” hangzasa miatt szegyellt, utobb apja meseje nyoman biiszken viselt. Feltetelezhetunk olyan szelesebb reteget Magyarorsza­­gon, amelyhez Gvadanyi es a publicisztika kozvetitesevel ert el a tortenet. Emlitendd, hogy ez a szeles koru elterjedtseg a XX. szazadban a magyar, a szlovak, a lengyel, a ne­­met olvasok Benyovszky-ismeretere is jellemzo. Ez az eltero regiszterben folhangzo re­­genyi szolam mindenesetre a harom alaptipust magaban egyesito hos irodalmi diadal­­utjat jelzi. Meg akkor is (vagy akkor igazan), ha nem kizardlag Jokai es Slowacki all e te­­ren az olvasoi erdeklodes kozeppontjaban. A szlovak olvasok „tudasat” Jozo Niznansky 1933-as regenye, a magyar olvasoket a megannyi nepszeru feldolgozas hatotta at.21 Mindennek kovetkezteben Benyovszky tortenete a kiilonfele retegekbol osszetevo­­do olvasoknak kiilonfele azonosulasi lehetosegeket kinalt fol, igy a Benyovszky-feldol­­gozasok ertekelese es ertelmezese egymastol eltero olvasatokat eredmenyezett. Nem hallgathato el, hogy a magyar olvasok koreben vitathatatlanul a magyarsag jellem­­vonasaival felruhazott hoskent lepett eld, mig a szlovak olvasok a jellegzetes szlovak hostipust koszontdttek Benyovszkyban, ilyen kesztetes a verboi Benyovszky-kuriaban berendezett muzeumi tarlokbol is erkezik. Ez nines ellentetben azzal, hogy a kaland- es a koperegenyi ajanlat felerositheti es el is fedheti a tortenet esemenysoranak moralis tanulsagait vagy a romantizaldnak latszo elbeszeloi szolamot. Ennelfogva rokonszenvet ebreszthet egy rendkiviili (tortenetinek felfogott) szemelyiseg eletvezetese irant, es leg­­alabb ketfele iranyithatja a tekintetet: 1/ A vilagokon, orszagokon vagy tartomanyokon atvezeto, celtudatos, a kenyszere­­ken urra levo vandoruttal ervelhet a szuk terbe rogzitettseg, az eleve meghatarozott-ki­­jelolt eletrend ellen; 2 1 Jozo Niznansky igeretes koltoi indulast kovetoleg allt ra nepszeruseget hozo tortenelmi regenyek irasara, egymas utan bocsatva ki a jobbagylanyok vereben fiirdo csejtei varurno, Bathori Erzsebet, majd Benyovszky tortenetet. Rudolf Chmel szerint: „minden kiilonosebb muveszi igeny nelkiil” (Dobrodruzstva Morica Benovskeho). Vilagirodalmi lexikon IX, N-O, foszerk. Kiraly Istvan, Akademiai, Budapest, 1984,356-357.

Next

/
Thumbnails
Contents