Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)
2/ A nehezsegeken urra levo szemelyiseg eletutjaval peldazhatja azt, amit az elbeszeles a nemzeti jellemhez ragaszkodasnak, nemzeti kepviseletnek igyekszik beallftani. Az persze folvetheto, hogy akoperegenyi elemek hozzajarulnak-e az elbeszeloi-olvasoi illuzid fenntartasahoz, vagy, mashonnan szemlelve, gyengitik-e a nemzeti celzatot? Tovabbi megfontolast erdemel: az akar sematikusnak velheto kalandregenyi szerkesztes kedvez-e a mindenaron moralis tanulsagba kifuttatott cselekmeny „olvashatosaga’-nak? Aligha melldzheto az emlitett tenyezok szamba vetele, ha Gvadanyi Jozsef elbeszelo kdltemenyenek kortarsi sikeret, utobb irodalomtorteneti elmarasztalasat gondoljuk vegig. Annal is inkabb, mert Gvadanyi22 a maga eldre bocsatott megjegyzese szerint kifejezetten szorakoztatasra irta ketreszes, egymassal inkabb az egyik foszereplo, Ronto Pal segitsegevel osszefoghato elbeszelo koltemenyet, amelynek elso fele felreerthetetleniil a koperegeny verses valtozatat kepviseli, mig masodik fele, amelynek soran Ronto Pal nemileg hatterbe lep, hogy atadja helyet Benyovszky Moricnak, joval inkabb a kalandregeny nyomaban jar, nem mindig meggyozd erovel csempeszve be az „erzekeny regeny”-nek Afanazia tortenetet athato elemeit. A kope, Ronto Pal erkolcsi torvenyeket semmibe vevo kalandsorozata akar szembeallithato volna Benyovszky Moric magasfoku erkolcsi elkotelezettsegetol vezetett kalandjaival; a ketszintes tortenetvezetes jol ismert semaja lehetove teszi, hogy a ketfele vilagfelfogas ne egymas elleneben, hanem parhuzamosan, egyszerre ervenyesuljon. Ezaltal ketfele hos- es tortenettipus keresztezi egymast, egyben a mero szorakoztatas igenye nem gyengiti az erkolcsi-nemzeti fensegesre torekvest. Az elso reszben Ronto Pal (beszedes, hogy a nev majd fuggetlenedni fog a XIX. szazad vegen mar kevesse olvasott Gvadanyi-mutol) csinyekben, arulasokban, torvenytelensegekben gazdag histdriaja bontakozik ki, olyan szemelye, aki egy alulrol szemlelt tortenelem, Maria Terezia haborui felelotlen reszese. Fenyegetett eletet eljuttatja Lengyelorszagba, az idealis hos, 2 2 Szechy Karoly, Grof Gvadanyi Jozsef 1725-1801. Magyar Tortenelmi Tarsulat, Budapest, 1894, 207-246., Gvadanyi-album. Grof Gvadanyi Jozsef szakolczai lakohazanak emlektdblaval valo megjelolese alkalmdbol (...) szerk. Dr. Kovacs Denes, Pallas, Budapest, 1887, 52-63., Csorba Zoltan, Gvadanyi Jozsef elete es munkai. [Borsod] Megyei Konyvtar, Miskolc, 1975. „Rontd alakja sokaig fennmaradt az egri es sajokazai hagyomanyban.” 31.
