Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)
A XIX. szazadban a Benyovszky-targy mindket vonalon haladt: a nemzeties romantikak a hosidealt mutattak fol, egyiitt az erdekfeszito kalandok elszant kalandoraval. Persze, Benyovszkyt is utolerte az europai „alaptipusok” sorsa, a XIX. szazad vegen a XX. szazadban bizonyos elozmenyeket kovetve a tudomanyos kutatas merlegre tette megallapitasait, leleplezte eletenek regenyesiteset, azt is lehetne mondani: „deheroizalta”- es ezzel parhuzamosan ifjusagi regenyek vagy ifjusagi regenyekke lett kalandregenyek szereplojekent tunt fol (nemcsak a magyar, hanem legalabb oly mertekben a szlovak irodalomban is). Szlovak-magyar kozds vallalkozasu televizids sorozatban,19 nemet feldolgozasban is elvezhettek az erdeklodok a lengyel-magyar grof edes-bus historiajat. Az operaszinpadra ritkabban lepett Benyovszky, francia opera es tobb parddia kesziilt, a tortenet es feldolgozasa fenseges es „alantas” vonalvezeteset, eldadasat sugallva, valamint egy nemet nyelvu librettora, majd annak magyar forditasara epiilo nemet-magyar opera, Doppler Ferencnek, a pesti Nemzeti Szinhaz fuvolamuveszenek kompozicioja, amely a masodlagos, romantizalo nemet dalmuvek sajatsagaival rendelkezik, hiven kovetve a magyar szinpadokon sikeres Kotzebue-szinmu szoveget, a magyar forditasban egy dal, Joszte ablakodra, kedves... joval kesobb is feltunik Jokai muveiben.20 Benyovszky Moric oneletrajza olyan dnelbeszeles, irasos on-ujrateremtes, a sajat elet irasos ujraelese, amely eldadasat tekintve (noha targyszeruseget szinlel) erintkezik a korszak divatos irodalmi alkotasaival. Az elbeszelt esemenyek folkinaljak az irodalmi alaptipusokat ujra-1 9 A konferencian Jozef Tancer es Dusik Aniko kozosen l'rt eldadasa ismertette. 2 0 Afanazia dmmel keriilt eloszor szinre. Kiadasa: Benyovszky vagy: A kamcsatkai osszeeskiives. August Friedrich Kotzebue utan Rudolf Koffinger [ford. Egressy Beni] [bemutato 1847. szeptember 29.]. A cimlapon D. R. K. a libretto szerzdjenek neve. A kiadas Pesten jelent meg 1847-ben, Trattner- Karolyinal.
