Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)
felfogasaira torteneszkent reagal, es aki nemcsak a tarsasagi eletrol rajzolt tanulsagos kepet, hanem elettortenetevel mintegy osszefogott a szemelyisegre vonatkoztathato tobb bolcseleti iranyt (noha tortenetmondasa, kalandsorozata, ami utokora olvasdit igazan erdekelte). Benyovszky az, aki szarmazasanal, kalandjainal, nyelvismeretenel es utoeletenel fogva Kelet-Kozep-Europa irodalmaiban, persze, masutt is, valamint a nemzeti sztereotipiakat sem nelkulozo torteneti, publicisztikai es zenei hagyomanyaiban a XVIII. szazad vegetol talan maig jelen van. Azt peldazza, hogy kitorve a szegenyes lehetosegeket kinalo hazai kornyezetbol, kihasznalva a karriert igero europai haborukat (utobb Madagaszkaron folytatva tevekenyseget) mint kvalifikalja magat felfedezokent, szabadsaghoskent. Olyan eletrajzzal kapraztatta el aXVIII-XIX. szazadi mufajtortenetet, amely az egyes kelet-kozep-europai irodalmakbol hianyzott (a ket Trencketol eltert), es amely nem feltetleniil regenyformaban tanusitotta anemzet erenyeit megtestesito hos tortenetenek „igazat”. Olyan esemenytortenet (re)konstrukcioja a Benyovszkye, amely kitagitott terben es kalandregenyi idoben jatszodott le. Ennek reven lehetove valt, hogy akar eletenek egyes epizodjai, akar a teljes elet kiilonfele - divatos, szamottevo hatasra torekvo - mufaju muvek segitsegevel kozvetitodjek. Igy az oroszorszagi eletszakasz eppen ugy valhatott egy erzekeny szindarab es egy opera targyava (Kotzebue, Doppler Ferenc), mint ahogy egy jelentekeny sikert, tobb kiadast megelo elbeszelo koltemeny kiseri vegig a hos eletet (Gvadanyi Jozsef), vagy egy a szemelyiseg valsagat tematizalo, a romantikus individuum ketsegeit10 megszolaltato heroikus-komikus koltemeny jeleniti meg a kolto es megalkotando muve viszonyat (Juliusz Slowacki). A franciaul irt, de elso izben angolul megjelent, majd tobbszor nemetre forditott Benyovszky-oneletrajz1 11 magyar befogadasa mintegy peldazza, mikent jelenhet meg egy soknyelvu szerzo tobb attetelen keresztiil, hitelesnek elfogadva az eletrajzot - a kiilonfele irodalmakban. Hadd tegyem hozza, hogy a Benyovszky-oneletrajz tortenetenek akad olyan mozzanata, mely szerint az angolbol atiiltetett biografiat „vissza”-forditottak franciara. Magyarorszagra elsosorban a nemet valtozat jutott el, viszonylag koran, mielott mas tipusu nemet feldolgozasok ismertte lettek volna. Georg Forster, a forradalmar es (szinten) vilagutazo, mintegy apja-1 0 Stefan Treugott, „Beniowski”. Kryzys individualizma romantycnega. Paristwowy Instytut Widawnictwo, Warszawa, 1964, valamint az emlitett konferencian Krysztof Koehler es Lidia Wisniewska eldadasai es az azokat koveto vita. Slowacki poemaja 1841-tol kesziilt, 1846-os az lij valtozat. 1 1 1790-es az angol kiadas, ugyanebbol az evbol valo az elso nemet, 1791-ben egy nemet es egy francia. Gvadanyi Christoph Daniel Ebeling hamburgi kiadasabol dolgozott.
