Irodalmi Szemle, 2019

2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)

val vetelkedve, adozott Benyovszky emlekenek atiiltetesevel, es mindket Forster „tisz­­teletadasa” a „magyar es lengyel grof” emlekezete elott beszedes bizonyiteka, mikent fogtak fol, ertekeltek a fikcios elemekben szerfdlott gazdag oneletrajzot. Mint ahogy az sem erdektelen, hogy a gyer magyar publicisztikaban (1790— 1791 )12 mar 1790-ben fel­­bukkan Benyovszky elete es muve, egy szlovak regenyvaltozat a XIX. szazad elejerol valo.13 Mas kerdes, hogy mint Casanova, Benyovszky is megajandekozza magat grofi cimmel, joval annakelotte, hogy megkapta volna, es igy a foranguak koze besorolodasa mas szinben tuntetheti fol a „kalandor”-t. Ma mar talan a kalandos elet mindsitheto fomunek, „stilisztikailag” elegge szegenyes a nem anyanyelven megfogalmazott Be­­nyovszky-proza. Az ertelmezes soran a szemelyiseg „szabadulo” torekvesei sem melloz­­hetok, kilepne sajat korabol, minthogy kiuzetett a csaladalapitas idilljebol (mast mond o, mast sejtet a kesobbi kutatas), nem valdsithatta meg elettervet a lengyel szabadsag ve­­delmeben mint a polgarhaborus viszonyok koze jutott Lengyelorszagba tevedt katona. A tobbfelekeppen megitelhetd bari konfoderacio harcaiban vett reszt. Az oroszorszagi hanyattatasok sem olhettek ki belole a hazateres remenyet, ugyanakkor megemleke­­zik egy ottani mintagazdasag alapitasanak otleterol, erintkezven a korszak utopiainak elkepzelesevel. Benyovszky a maga megirta (es kisse maskeppen, de megelte) kaland­­regeny foszereploje - es joreszt rendezoje (legalabbis oneletrajza szerint), egyszerre testesiti meg az ugyes strategat, az ovatos osszeeskiivdt, a demokratikus vezetot (nem tulzas) es az erzelmes ferfit, megannyi ajanlat a „regenyesitesre”. A leirt reszletek eleg­ge valtozatosak es tobbfelekeppen interpretalhatok ahhoz, hogy muveszeti alkotasok nyersanyagaul szolgaljanak. Ugyanakkor az oneletrajz mar az elejen kesz es a tovabbi­­akban valtozatlan jellemet allit elenk, sem tores nem tapasztalhato, sem elteres az altala megfogalmazott moralis elvektol. Legfeljebb alkalmazkodik a koriilmenyekhez, mikor celtudatosan tervezi meg szokeset Kamcsatkardl, torekeny hajojaval, olykor elegedetlen tarsaival megis vegrehajtja visszatereset Europaba. Madagaszkarban igazsagos, sot boles vezetokent, tervezokent, megerto es a bennsziilott lakossaggal onmagat elfogadtatni ke­­pes szemelyisegkent jelenik meg, jollehet „felsobb tudas” birtokosakent. Az irodalom alaptipusaira csodalkozhatunk ra, annak ellenere vagy eppen azert, mert az oneletrajz 1 2 Magyar Kurir 1790, 1273-1277, Hadi es mas nevezetes tortenetek 1790, 831-834., 1791, 15-16. 1 3 Samuel Cernanski, Pamatne prthody hrabete Benovskeho c. regenye a cimlapon jelenti be a kalandregenyi vonatkozasokat, 1808-ban jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents