Irodalmi Szemle, 2019

2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)

amely szerint Benyovszky Moric olyan (nemzeti) ontudattal rendelkezett (volna), mint egynemely regenybe vagy tanulmanyba drokitdje.5

Azt mar itt meg kell jegyeznem, hogy a Benyovszky-regenyek (legyen az magyar vagy szlovak valtozat) frazeologiaja tobbnyire messze nem meglepo hasonlosagokat, nem egyszer egyezeseket mutat, egy trivializalodott keso romantika nemzeties hangsulyai szolalnak meg nem egy izben. Ez talan elofeltetele volt annak, hogy a XIX. szazad nepies muveinek alapjava valhasson Benyovszky tortenete.

5 Ez meg a szlovak-magyar koprodukeioban keszult televizios sorozat szlovak, illetoleg magyar nyelvii valtozatat is athatja, nem is szolva averbdi, egyebkent gondosan osszeallitott kiallitas szellemisegerdl. A tdbbrendszeruseg elmelete megfontolasait az alabbi dolgozataimban hasznaltam: Ketnyelviiseg, tobbkulturaltsag Kelet-Kozep-Europa irodalmaiban. Irodalmi Szemle 2012, 5, 68-76., Otazky tykajuce sa mnohojazycnosti a multikulturality Spisa = Z mimdosti Spisa 14 (2007), 57-68.

6 Elozmenykent a pikareszk spanyol es francia regenyekben megalapozodo valtozatara utalok, mely a XX. szazadra atformalodik ugyan (Thomas Mann Felix Krulljarol szolva), de drzi koperegenyi indittatasat. Pikarische Welt. Schriften zum europaischen Schelmenroman, hg. Helmut Heidenreich, Wissenschaftliche Buchhandlung. Darmstadt, 1969.

Az altalam folvetett ket kerdesre talan egyiitt, dsszefogva erdemes felajanlani egy valaszlehetoseget. Azaz annak nyomaba eredni, mely szerint a szemelyiseg, nemesak es talan nem is elsdsorban a mar polgarosult allamokban, egyszemelyes vallalkozaskent igyekszik az eleje allitott korlatokat ledonteni.6

S ha maskeppen nem sikerul, olyan letezest megteremteni (elete folyaman es/vagy irasban), amely egyreszt a szabadsag illuziojaval kecsegtethet (ez jelentheti a kitorest az elfogadott tarsadalmi normak kozul), masreszt nines alavetve a nyelvi, foldrajzi, a szarmazasi meghatarozottsagoknak. Ezaltal olyan oneletrajz osszeszerkesztesere kerulhet sor, illetoleg az eletrajzirdk olyan elettortenetet konstrualnak, amelyekben a szemelyiseg es az eloirasok iitkozesebol a szemelyiseg keriil ki (moralis) gyozteskent. Elolegezem azokat apeldakat, amelyekkel igazolnam teziseimet: nem Benyovszky Moric volt az egyetlen, aki nyelvek, orszagok, kalandok kozott igyekezett hajojat kormanyozni, jollehet eletelemiik nemesak a meresz elszantsaggal jellemezheto, hanem a kor tudomanyossagaban, irodalmaban, „tdrtenelme”-ben valo reszvetel akarasaval. Ennek erdekeben (eldszor Benyovszkyrol szolok) fercelte ossze oneletrajzat, boven meritett masok feltaro munkajabol, illetoleg az irosagot ambicionalva, teremtette meg a maga erzelmi (erzekeny) regenyet. Ekkeppen nyitotta ki egyebkent valoban rendkivuli kalandokkal