Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Peter Karpinský: A legyek ura (próza, Mészáros Tünde fordítása)
Nem tudta, merre induljon, de aztan megpillantotta a jobbra-balra mutato nyilakat: ORVOSTUDOMANY, IDEGEN NYELVEK, TORTENELEM... A vallasi irodalom a terem vegeben volt egy bdhdm, meg mindig fustszagu antik cserepkalyha mellett. Tanacstalanul bongeszni kezdte a konyvek gerincere nyomtatott cimeket. Szent Biblia, Az egyhaztortenetben elb Jezus, Afenyfele, Kiemelkedopeldakepeim... Igazabol fogalma sem volt, hogy mit keres. Mutatoujjat vegighuzkodta a szetesofelben levo koteseken. Ujjbegye tiszta fekete volt mar a portol, amikor felfigyelt egy avitt konyvre az also polcon. A cimet nem birta kibetuzni, kihuzta hat a tobbi kozul. A cimlapon kigyokent tekeredtek egymasba anagy, ciradas betuk: Johann Weyer - Pseudographica Demonica. A. D. 1666. Belelapozott, es latta, hogy latinul van az egesz. Mar epp visszatette volna a helyere, mikor eszrevette, hogy a megsargult lapszelekre valaki odafirkalta ceruzaval nehany szovegresz forditasat. Tekintete egy toredekre esett. ...es monda az Ur: Minden hatalmasok kozott az magamhoz legkozelebbive teszlek tegedet. Hatalmas urra, hatalmam tiikreve. Csudds szepsegiive az iidvossegben, es azt mondom, legyen a te neved Lucifer, A Feny Hordozoja... Megtalalta, amit keresett. Osszecsapta a konyvet, es visszaindult vele a foldszintre. Ez egy regi darab, szoval biztos nagyon draga is, btlbtt fel benne a lepcson. Latott egyszer egy ilyet az antikvarium kirakataban. Laco azt mondta, az effele konyvek egy vagyonba keriilnek manapsag. Ki tudja, odaadja-e neki a konyvtarosnd otthonra. Talan ha szepen megkeri, akkor oda, legalabb egyetlen napra. Az anyja lefenymasolna a munkahelyen. Gondolataiba meriilve lepett a pulthoz, am a konyvtaros nem volt ott.- Elnezest - szolitotta meg a bajuszos not, aki meg mindig a terem sarkaban tilt -, nem tetszik tudni, hova lett a holgy, aki az elobb itt volt?- Elment. A nd felallt, es lassu leptekkel elindult fele. Valoban bajusza volt, es az allan is hosszu, fekete, kunkoroddfelben levo szdrok nottek.- Es nem tetszik tudni, mikor j on vissza?- Mi van naiad? - kerdezte valasz helyett a nd.- Egy konyv. Ki akartam kdlcsbnbzni.- Mutasd! - nyujtotta fele a nd a kezet, es szinte kitepte a konyvet Ivan markabol. - Szoval megtalaltad - mosolyodott el, majd forgatta egy darabig az oreg, foszladozd szelu, megsargult lapokat. - Nesze, vidd!- Hogyhogy? Es a konyvtaros?
