Irodalmi Szemle, 2019

2019/9 - Branczeiz Anna: Az élő perspektívák költője. Képteremtés és festészeti párhuzamok Nemes Nagy Ágnes De nézni című versében (tanulmány)

maga nem cselekszik, az igek feltunden hianyoznak ezekbol a sorokbol, ahogy az „emelve, hullva felettem” passziv szerkezete is kivanja a valami altali meghatarozottsagot, a „hatalmas pillantasok” es a „zizegd sepru-pillak” pedig ertelemszeruen nem a kornyezo vilaghoz, hanem a mindenkori szemleld szubjektumhoz tartoznak. Nemes Nagy verseben tehat a nezes intenzitasa hozza letre es kelti eletre a dolgokat, amelyek vegiil maguk is visszaneznek,31

mint ahogy fan levo forradasnak („mint forradas nez, mondta, a fan”) a termeszetben is szemre emlekezteto alakja van.

A versben a kontrasztok, illetve a korkorosseg teremtette dinamika, a „perspektivavaltasok” (ej/nap, emelve/hullva, fentrol/lentrol, „egyszerre latni lapjat es profiljat” stb.) megbontjak a koncentralt figyelmet (ezt hangsulyozzak az olyan paradoxonok is, mint a „nehany szememmel” vagy a „szetszort szazezer szem”). Az iddbeli es terbeli rogzithetetlensegbol kovetkezoen maga a jelentes is megsokszorozodik. Ehhez kapcsolodoan erdemes szemiigyre venni a versben artikulalt szubjektumviszonyokat is. A versfeliites ugyan megszolitas, de nem feltetleniil eldontheto, hogy kinek - a versbeszeld vagy a befogado - poziciojabol,32

ezert a „szemlelddo” en kilete es

3 1

A nezes intenzitasarol lasd: Lengyel, i. m., 74.

3 2

Olvasas es hangadas kerdeseirol lasd meg: Kulcsar Szabo Ernd, Kolteszet es dialdgus (A lirai rmivek befogadasdnak kerdesehez) = K. Sz. E„ Irodalom es hermeneutika, Bp., Akademiai, 2000,134-148., 140-143., illetve: Jonathan Culler, Theory of the Lyric, Cambridge, Massachusetts & London, England, Harvard University Press, 2015, 37.