Irodalmi Szemle, 2019

2019/9 - Branczeiz Anna: Az élő perspektívák költője. Képteremtés és festészeti párhuzamok Nemes Nagy Ágnes De nézni című versében (tanulmány)

a „nehany szemem” paradoxont feloldja, ha azokat az ujjak metaforajakent ertelmezziik. Ez a szineszteziaszeru osszekapcsolas egyfelol a nezes intenzitasat fokozza, masfelol az alkotastechnikai folyamatokat kepezi le.12

Sokszor fordulnak eld terbeli valtasokat kifejezo szintagmak is, amelyek horizontalisan es vertikalisan egyarant kovetik a tekintet iranyat, a szem mozgasat („fentrol, lentrol, mindenfele szogekben I koriiltapogatni”, „emelve, hullva felettem”, „nyilnak, hunyodnak, nyilnak”, „zizego I sepru-pilla”). Az ugyancsak gyakori enjambement-ok a forma szintjen is erzekeltetik a pislogas tortideju gyorsasagat. A szintaktikailag osszetartozo sorok szemantikailag varatlan megtorese a szem „hunyddo, kinyild” mozgasanak onkentelensegere jatszik ra. Ha innen kozelitunk a vershez, az elso strofaban a „resnyi sziinetben” es a „tamadasok kozti percben” idezik a ratekintes mozzanatanak pillanatnyisagat, a latvany illekonysagat, amire a sorathajlas is raerosit. A masodik strofaban a szemmozgas dinamikajat a gombformak „latvanya” es a rovidre zart, tipografiailag beljebb huzott, hangzasban osszecsengd sorok („oly befejezhetetlen”, „miert szerettem”, „hatarolt veghetetlen”) gyors valtakozasa idezi, ahogy a „bioszfera zizego I sepru-pillaja” is a szemmozgas kepzetet kelti. Az olyan szemantikai anomaliak, mint a „lehatarolt veghetetlen” vagy a „korultapogatni a targyat nehany szememmel” a latas, a latvany befogadasanak korlataival szembesitenek.

Ha Nemes Nagy verset ekphrasziszkent olvassuk, kerdes, vajon milyen kep ihlette, es mi a kapcsolat a megidezett festmeny es a szoveg kozdtt.

1 2 Lengyel Valeria erre utal Merleau-Ponty gondolatait idezve, de elemzeseben nem gondolja tovabb aparhuzamot ilyen vonatkozasokban. Merleau-Ponty szerint „[...] a szem az, ami a vilag egy bizonyos osszeiitkozese altal jott mozgasba, es ami azt a lathatoban rekonstrualja a kez nyomain keresztiil.” (Maurice Merleau- Ponty, A szem es a szellem, ford. Vojdovich Gyorgyi, Moldvay Tamas = Fenomen es mu: fenotnenologia es esztetika, szerkesztette es az eloszot irta Bacso Bela, Bp., Kijarat, 2002, 53-77., 58., idezi: Lengyel, i. m., 74.)