Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Mint egy utazás: A „Juhász Ferenc 90” című konferencián elhangzott beszélgetés szerkesztett változata (résztvevők: Bajtai András, Magolcsay Nagy Gábor, Nagy Márta Júlia, Sirokai Mátyás; moderátor: Nemes Z. Márió) / JUHÁSZ FERENC
a Magyar Kolteszet Kincsestara-sorozatban megjelent kis valogatott kotetet, aminek az utoszavaban Juhasz leirja, hogy, hmm, terjedelmi okokbol ki kellett hagyni sok verset, de ezeket a kis rovid, de nem kevesbe nagyszeru verseket en ugyanolyan elvezettel forgatom. Neha elgondolkozom azon is, miert nem irt tobb ilyet. Talan kevesebb tamadas erte volna az akkori olvasdkbzonseg reszerol, vagy legalabb azok reszerol, akik nem adtak at magukat a kep szenvedelyenek. INMJ: Vannak olyan idoszakok, amikor a kepcentrikussag ereny, es van, amikor nem. Mario egyszer emlitette, hogy mostanaban mintha lenne egy reneszansza a kepeknek. A recepcio is valtozik, es igen, idorol idore mashogy olvassak Juhaszt. De nem is a terjedelem a vad, ahogy eszrevettem, hanem inkabb az, hogy mindig ugyanazt irja meg. Egyebkent en is a parcialis olvasas hive lennek, mert ha elkezded linearisan olvasni, az a benyomasod lehet, hogy jaj, mar megint egy kozmikus kep, es masszaszerunek hatnak a muvek. De ha veletlenszeruen felcsapod itt-ott, ahogy Gabor is es en is teszem, akkor nagyon termekenyito tud lenni, bele lehet feledkezni. INZM: Igen, de a mechanikussagot vagy a kepdaralas vadjat, amit sokszor felhoznak ellene, azt is egy bizonyos tipusu versepiteszeti logika alapjan veszik eld. Pedig lehetne ezt egy kevesbe organicista perspektivabol is ertelmezni, amire jo pelda Lovasz Adam es Horvath Mark imenti eloadasa, amelyben kaptunk egy viziot arrol, hogyan lehet poszthuman szoveggepnek tekinteni a Juhasz-eletmuvet, amely masinisztikusan kavarja (szet) dnmagat allandoan. De ez a technika, vagyis az olvasoi figyelem tulterhelese, a szoveg dekomponalasa is felfoghato ugy, mint ami kozelebb visz ahhoz a tripszeru olvasoi tapasztalathoz, amit bedaralaskent elhetunk meg. A szoveg magaeva tesz, es gyakorlatilag ugy nezziik, ahogy egy Tarr Bela-filmet neziink nyolc oran keresztiil. Ugyanazzal a furcsan vibralo, neha megalld, neha tovalendiilo figyelemmel. Szerintem nagyon erdekes, hogyan unjuk, vagy nem unjuk az ilyen tipusu driasszoveget. Andras kerdezte, de en sem tudom, van-e terjedelmi konkurensiik ezeknek a verseknek, de talan nem is fontos ez. Fontosabb, hogy a magyar vers-gondolkodas be van szukulve a kdzephosszu versre, ami legfeljebb ket-harom oldal. Ami nem felel meg ennek a lepteknek, az rogton tulirtnak mindsiil valamilyen naivan suritesfetisiszta Dichtung-ideologia alapjan. (A Juhasszal ebbol a szempontbol sokszor parhuzamba allitott Tandorival kivetelt tesz a reflektalatlan kozvelekedes, de o az a neoavantgard gyokeru
