Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Mint egy utazás: A „Juhász Ferenc 90” című konferencián elhangzott beszélgetés szerkesztett változata (résztvevők: Bajtai András, Magolcsay Nagy Gábor, Nagy Márta Júlia, Sirokai Mátyás; moderátor: Nemes Z. Márió) / JUHÁSZ FERENC
Joker-figura, akinek szerintem azert „nez el” bizonyos dolgokat (pl. intermedialis es interkulturalis erdeklodest) az irodalmi rendszer, hogy ezzel kompenzalja a neoavantgard nagyobb lepteku elfojtasat.) Engem mostanaban epp ez a redukcioelvu, epp ezert szobraszati (a felesleg elvetele a formalas altal) koltoi logika kezdett el idegesiteni. Juhasztol eros impulzusokat kapok ahhoz, hogy hogyan lehetne tulbeszelni az „elemi tenyeket”, hogy hogyan lehetne beinditani egy beszelo gepet. Titeket ez nem izgat? Ti nem akartok oriasverseket irni? IMNG: Nem, es most ugy gondolom, nem is tudnek. Mindig liraban gondolkodtam, van egy folyamatosan arnyalodo elkepzelesem a lirai szovegrol, de arra egyaltalan nem szamitottam, hogy Juhasz ki fog hajtani benne. Azt hittem, mindig lirat, „vegytiszta lirat” fogok irni, aztan egyszer csak jottek a prdzakoltemenyek. Matyinak volt egy felmondata, hogy Juhasznal nines tabu. Ez nalam arra vilagitott ra, hogy lehet koncepcioban gondolkodni, lehet temat valasztani, ami nalam a szingularitas. Nehany eve szeretnek komolyan a jelenseg kozelebe ferkozni, minel tobbet megerteni beldle. Mivel ugy gondolom, a lira szamomra otthonos nyelv, elkezdtem szingularitassal kapcsolatos cikkeket es tanulmanyokat prozaversekre „forditani”. Ezek a szovegek sziiksegszeruen terjedelmesebbek, mint a minimalista torekveseim eredmenyei, sokkal tobb, es fokent ismeretlenebb logikai kapun kell atkiizdenem magam, mint pl. egy alanyi koltemenyben. I NMJ: En is ugy latom, hogy a rovid es a kdzephosszu versre van beszukiilve a mai kolteszetrol folyo gondolkodas, ami a tuliras boszorkanyuldozeseben is megmutatkozik. Szamtalanszor talalkoztam en is azzal a keressel, mint Andras, hogy tul sok a jelzo, huzz beloluk, ez mar giccses. Maradt is bennem egy kislanyos szorongas, hogy amikor leirok egy jelzot, az orszagban valahol egy szerkeszto felsir. Pedig egy-egy aszalyos idoszak utan pont az tud segiteni, ha elhiszem, nines tabu, nincsenek szabalyok, aradjon a szoveg, legyen organikus. Tudnek-e ilyen hosszu szoveget irni? Ha ranezek erre konyvre, a Fekterigora, en sirok fel: nem, nem, fizikai keptelenseg! Bar most, hogy erre a beszelgetesre keszulve olvasgattam Juhaszt, eszembe jutott, hogy az egyik prozaverset
