Irodalmi Szemle, 2019

2019/7-8 - Mint egy utazás: A „Juhász Ferenc 90” című konferencián elhangzott beszélgetés szerkesztett változata (résztvevők: Bajtai András, Magolcsay Nagy Gábor, Nagy Márta Júlia, Sirokai Mátyás; moderátor: Nemes Z. Márió) / JUHÁSZ FERENC

feldolgozza, modern elemekkel vegyiti, sokszor nagyon zavarba ejtd eletrajzi metalepszisekkel. Ennyire en sosem lennek meresz, de talan meg ezt is megkiserlem neha varialni vagy folytatni. I BA: Egy eposzt egyszerre vagy egyben nyilvan sosem olvastam el, de engem mar kamaszko­­romban rabul ejtett Juhasz latomasossaga, a vizionariussaga. Olyan erzesem volt, mintha egy vegtelenitett tuzijatekba bamulnek, ami azzal is fenyeget, hogy a vegen epilepszias rohamot kapok, de megis orom belemenni. A konkret kolteszettechnikai megoldasai, mint a szoosz­­szetetelek, a jelzohalmozas a mai napig hatnak ram. Mindig tul sok jelzot rakok peldaul, es aztan ki kell huzni oket, es lehet, hogy Juhasz petei vagy larvai keltek ki a fejemben. Ott vannak a szodsszetetelei, arra kiilon programot kene irni, ami kigyujtene es katalogizalna oket. De az is oriasi elmenyt jelentett mindig, hogy hihetetlen nagy tavlatokat jar be a szepsegtol a csunyasa­­gig, a gyonyorusegtol a bizarrig, akar egy rovid reszleten beliil is. Tehat egyszerre teszi a szam­­ba az ezereves konyakmeggyet es a kethetes mocsingot, es ez a hihetetlen lirai-gasztrondmiai kaland tovabbra is lenyugoz. Mely csodalattal tolt el, es kozben egyre jobban tisztelem azt az alkotoi mentalitast, hogy hisz a sajat viziojaban, nem foglalkozik azzal, hogy mi ugyan rajong­­va olvassuk, de masok talan nem annyira. Meresz filmes hasonlatok jutnak most eszembe, Ter­rence Malick vagy Lars von Trier, akiket ugyanugy bantanak es szeretnek, de mindnyajan na­gyon hisznek a viziojukban, es ez bennem tisztelet valt ki. I SM: Szamomra kiilonosen inspiralo, hogy nem voltak elotte tabuk, barmit meg mert csinal­­ni, es igy olyasfajta totalitas van jelen a kolteszeteben, ami egeszen hajmeresztd, csodalatos es lenyugozo. Felkaptam a fejem arra, amit Gabor mondott, de en mashogy fogalmaznam meg a hatasat. Beinditja a fogaskerekeket, ezzel nagyon egyetertek. Ha rakap az ember Juhaszra, egy fura tudatallapotba tud keriilni, es az a suruseg vagy ledobja, vagy beszippantja az embert, de ha beszippantja, nagyon tudja vinni. Csodalom azt a hihetetlen energiat, ami ezeket a szovegeket letrehozta, es ami atsiit a muveken es megmozgatja az olvasot. Ez fantasztikus, es nem is annyira gyakori, foleg ebben a surusegben. A mereszsege es a totalitasa nagyon inspiralo. De van egy olyan erzesem, hogy mi azert szeretjiik, mert lehet es meriink vele garazdalkodni. Van a juhaszi hangban egy olyasfajta fensegesseg, magasztossag meg szentseg, ami elidegenito tud lenni, de ha ezen tullepsz, akkor egy televenyben, egy dzsungelben talalod magad, es ez oriasi kaland. INZM: Nagyon izgalmasokat mondtatok, a fantazia, a latomasossag, a totalitas-vizidi mind elokerultek itt, meghozza pozitiv kontextusban, de erdekes, hogy bizonyos esztetikai pa-

Next

/
Thumbnails
Contents