Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Horváth Márk és Lovász Ádám: Juhász Ferenc leendései (tanulmány) / JUHÁSZ FERENC
fogalmakon keresztiil kozelitiink a leendesek vilagahoz, a hdmpolygd folyamhoz fogalmi munka reven nyeriink valamilyen hozzaferest. Intuicidt alkotni annyi, mint csatlakozni az aramhoz. De amennyiben az aramlasokrol magukrol kivanunk ertekezni, ugy sajat fogalomhasznalatunkat is cseppfolyositanunk kell, sot, a fogalmi gondolkodas elhagyasa nelkiildzhetetlennek tiinik. A folyamatfilozofia szakitast jelent a fogalmakban valo gondolkodassal. Eszmeletiink cseppfolyositasat igenyli az aramhoz valo intuitiv csatlakozas. Az intuicioban felismerjiik avaltozas elsobbseget: „ez a valosag mozgekonysag. Nincsenek kesz dolgok, hanem csak kesziilo dolgok, nincsenek fennmarado allapotok, hanem csak valtozo allapotok.”13 Ennyiben a valtozas dnmagaban valo folyekonysagara nyito folyamatfilozdfia es Juhasz celkitiizese azonos iranyba mutatnak. A leendesre figyelmesse valni annyi, mint belatni, hogy minden egyes fogalom „sziiksegkeppen tovabbi, mas osszetetelu fogalmakra agazik szet, am ezek is ugyanannak a siknak a tartomanyait alkotjak, egymassal osszekapcsolhatb problemakra valaszolnak, es egy kozos teremtes reszei.”14 Ennelfogva a fogalom is egy aram a sok koziil, nem elvez elsobbseget a tobbi folyammal szemben. Azt kell bebizonyitanunk a magunk olvasataval, hogy a mozgekonysagot eloterbe helyezd filozdfia es Juhasz liraja ugyanazon a problemasikon mozog. Vagyis, a maguk eltero modszereivel ugyan, de azonos kerdest kutatnak: mi a leendes, es mikeppen reprezentalhato annak reprezentalhatatlansaga? Szabolcsi arnyalja a tisztan vitalista olvasatot, amikor akkeppen fogalmaz, hogy Juhasz „a nemi kdzosiiles, sot emesztes kepeinek halmozasaval is az Elet gyozelmet, erejet, soksziniiseget akarja sugallni” ugyan, de mindez „mar inkabb visszataszit, es romlas es romlandosag osszkepet noveli.”15 Valoban ennyire dnellentmondasos projekt lenne aletezok mint dnmagaban valo leendesek reprezentacioja? Nem ligy tiinik, mintha ez dnellentmondo vallalkozas volna. Ha Deleuze es Guattari utmutatasat vessziik alapul, latnunk kell, hogy a leendesek egyetlen rogzitheto elojellel sem rendelkeznek. Sziiksegkeppen van ez 1 3 Bergson, Bevezetes a metafizikaba, 32. 1 4 Deleuze, Gilles es Guattari, Felix, Mi a filozdfia?, ford. Farkas Henrik, Mucsarnok, Budapest, 2013, 21. 1 5 Szabolcsi, A Juhasz-problema, 263.
