Irodalmi Szemle, 2019

2019/7-8 - Horváth Márk és Lovász Ádám: Juhász Ferenc leendései (tanulmány) / JUHÁSZ FERENC

igy. A leendes egyenerteku a termelessel, termekenyseggel, tenyeszet­­tel, de minden tenyeszetbe belefoglaltatik nemi enyeszet is. A sziile­­tes elkeriilhetetlenul implikalja a pusztulast. Amikor eletaffirmalo szerzokkent olvassuk akar Deleuze es Guattari-t, akar Juhaszt, ezal­­tal az egyoldalusag csapdajaba esiink. Megint a pillanatfelvetel-szeru gondolkodas kelepcejebe keriiltiink! Csupan a vidam, apolloni oldalt abrazolo kepeket kivanjuk latni, a teljesseg hdmpdlygese pedig kisiklik a kezeink kbziil. Marpedig lehetetlen az alakulast a napfenyes aspek­­tusnal megallitani. Annak, aki a leendeshez kivan csatlakozni, sziikse­­ges szamolnia azzal is, hogy a folyo elkeriilhetetlen modon kellemetlen reszleteket, undorito es szennyes mozzanatokat is oda fog sodorni az iranyaba. Mint Deleuze es Guattari fogalmaz, „meg a halal, a biintetes es a kfnzas is vagy targyat kepezi, es a termeles pillanatainak tekinthe­­toek.”16 A negativitas megannyi formajara is vagyakozhatunk. Juhasz liraja bovelkedik, mondhatni hemzseg, a halal, felbomlas, sot a biin­­tetes kepeitol is. Aligha lehet ez maskepp, mivel a letezes kolteszete­­rol beszeliink, a teljesseg lirajarol. Vonzas es taszitas hijan sehogy sem tudnank elkepzelni barmilyen valtozast. A tiszta intenzitasok ugyanis „ket megelozo erobol, a taszitas es vonzasbol, valamint ezek oppozi­­cidjabol”17 szarmaznak. Joi figyeljiik meg, mely eronek tulajdonit itt a szerzoparos elsobbseget! A napfenyes apolloni oldal helyett a dionii­­szoszi az elsodleges, a taszitas, a kaosz, a terror, az oriilet, egyszdval: a rossz. Teremtesrol, az intenzitasok elszabadulasarol csak azutan be­­szelhetiink, miutan fellep taszitas es vonzas jateka. A zero-intenzitas­­hoz, az abszolut nulla mozdulatlansagahoz kepest termeszetesen meg 1 6 Deleuze es Guattari, Anti-Oedipus, 145. 1 1 Uo., 19.

Next

/
Thumbnails
Contents