Irodalmi Szemle, 2019

2019/6 - TÖRÖK - Gábori Kovács József: Pályakép, költői beszély vagy romantikai eposz? Szász Károly Losárdi Zsuzsánája (tanulmány)

is fenntartottak.12

A magyar verses regeny monografusa is kiemeli, hogy e mufajnak a meghonosodashoz „nem mindennapi ellenallast kellett lekuzdenie”.13

Divatossa csak az 1870-es evekben kezdett valni, mikor is tobb tucat ilyen jellegu mu sziiletett,14

kdztuk a mufaj legjelesebb darabja, Arany Laszlotol A delibabok hose. A mufaj ezt kovetoen a 19. es a 20. szazad fordulojan kerult ujra az erdeklodes kozeppontjaba Magyarorszagon.15

Az eposz es a verses regeny kozotti valasztas nehezseget mutatja, hogy utobbival a kiegyezest koveto politikai kiabrandulas es maganeleti megrazkodtatasok miatt meg Gyulai Pal is megprobalkozott - Romhanyi - am muvet nem fejezte be.16

Amellett azonban, hogy a kortarsak az eposzt anakronisztikus mufajnak ereztek, korszerusiteserol is gondolkodtak. Mire pedig a kerdes Aranyhoz „erkezett, a mervado irodalmi kbzvelemeny jobbara mar megvalaszolta, megpedig tulnyomoreszt igennel”.17

Toldy Ferenc A magyar nemzeti irodalom tortenete cimu munkajaban a reformkori magyar irodalom kapcsan irja, hogy az „elbeszelld kolteszetben az epopoea” helyebe a „regeny s koltoi beszely” leptek,18

azaz utobbi mufajt velhettek leginkabb alkalmasnak a hoskoltemeny potlasara. A koltoi beszely fele kdztudottan a Kisfaludy Tarsasag palyazatai iranyitottak Arany figyelmet. A Tarsasag 1844-ben akorszeru eposz ismerveirol, 1847-ben az elbeszelo kolteszet mufajstrukturajarol vart elmeleti muveket,19

mig az 1840-es evekben egyszer vigeposzt, haromszor koltoi beszelyt kert palyaza-1 2

Davidhazi 2004,360-371. Szontaghrol: Davidhazi 1994,116. Erdelyirol: Davidhazi 2004, 370. Szaszrol: Szasz 1929,1, 4, 10.

13 Imre 1990,68.

1 4

Uo., 19.

15 Uo.,

73.

16 Uo.,

69.

1 7 Davidhazi 1994, 118-120. Az idezet uo., 120.

1 8 Toldy 1873,146.

19 Kerenyi 2016,11.