Irodalmi Szemle, 2019

2019/5 - LENGYEL - Télffy Ármin: A dekoltázs metafizikai mélysége (tanulmány)

A kolteszeti hagyomanyban, peldaul Rilkenel, a csend birtokosa egyertelmuen a koltd-beszeld: „Csak amulj es fiilelj, eld csondedet (...) Szol hallgatas hozzad, ne lass, I ne hallj, hagyd erzekeidet” (Rilke: Csak amulj esfiilelj, eld csondedet.) Afranak a dialogicitas lehetetlenseget abrazolo verseben viszont a muzsa birtokolja (bitorolja) a csendet. Sokfele hallgatas letezik, olykor a hallgatas sokkal inspiralobb, mint az tires beszed, semmitmondd fecseges. A vers noi karakterenek nemasaga azonban egyertelmuen hatalmanak fbrrasa, ebbol szarmazik fenseges jelenvalosaga, ezert erez a versbeszelo „borzongato ahitatot” iranta. A vers elso fele visszaemlekezes, a masodik pedig arra iranyulo magyarazat, hogy a tortenet legfontosabb reszet, „a szotlan odaadasunk igazsagat” miert lehetetlen abrazolni. Mind a tortenet, mind pedig a magyarazat, amit a ferfi versbeszelo a kdzos tortenet masik szereplojenek, a nonek mond el, az eros kolto kiszolgaltatottsaganak evidenciaja. A verset szervezd vezermotivum a hallgatasbol, a szotlansagbol szarmazo foleny, illetve az eros kolto szamara a megszolalas kenyszere. Az Amikor hallgatsz cimu versben a muzsa autentikus letmodja a hallgatas, a koltoe pedig a megszolalas peremen valo egyensulyozas mutatvanya. A vers elso, visszaemlekezo reszeben a nd eroteljes testi jelenletet („aztan sarkad es vallad felvaltva figyelve I kovetni kezdtelek a lepcson felfele”) noveli, hogy egyaltalan nem beszel („Szo nelkiil beengedtel [...]”), a ferfie a szo: „Csak a lakasodhoz erve szolaltam meg ujra (...)”. A vers masodik resze arra iranyulo koltoi magyarazat, hogy „a szotlan odadasunk igazsagat” miert lehetetlen a versbeszelo-alkoto szamara kifejezni. A 21. szazadi eros kolto alkotoi szabadsagat az eros muzsa eredeti csendje korlatozza. A vers a koltoi autonomia es a muzsai autentikussag kuzdelmet abrazolja. Az alkotoi folyamat autonomia)at a muzsa kegyetlen, autentikus hallgatasa veszelyez-